Impresszum Help Sales ÁSZF Panaszkezelés

Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | Ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Pest megye (64),nyugdíjas (64),diák (56),tanár (40),Tolna megye (34),Veszprém megye (32),Nógrád megye (28),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (26),presbiter (25),Bács-Kiskun megye (23),tanuló (22),Budapest (21),Baranya megye (17),Miskolc (16),kántor (16),felügyelő (16),Győr-Moson-Sopron megye (15),pedagógus (14),egyetemista (13),Fejér megye (12),Szekszárd (11),pénztáros (10),evangélikus (8),Cegléd (8),Soltvadkert (8),Pilis (8),Györköny (7),tanító (7),Szentendre (7),vállalkozó (7),Cinkota (7),Debrecen (7),Jász-Nagykun-Szolnok megye (7),Bakonycsernye (7),Szeged (6),Szolnok (6),Balassagyarmat (6),óvónő (6),Sopron (6),Ipolyszög (6),Békés megye (6),Pestszentimre (6),Dunakeszi (6),Domony (6),Siklós (6),asszisztens (5),Hajdú-Bihar megye (5),Zánka (5),Ipolyvece (5),Rákoskeresztúr (5),gondnok (5),Kiskőrös (5),orvos (5),gimnazista (5),könyvtáros (5),Csővár (5),Magyarbóly (5),Kecskemét (5),Zomba (5),Vecsés (5),Vác (5),hittan (4),Ágfalva (4),énekkar (4),Vanyarc (4),Sárszentlőrinc (4),Csongrád megye (4),zenész (4),Nagyvázsony (4),Várpalota (4),konfirmáció (4),Nemesleányfalu (4),Balatonfüred (4),másodfelügyelő (4),könyvelő (4),Kondoros (4),hitoktató (4),Pápa (4),egyházfi (3),ELTE (3),óvodapedagógus (3),őstermelő (3),gépészmérnök (3),eladó (3),Fót (3),postás (3),Mohács (3),mérnök (3),Göd (3),buszsofőr (3),Felsőpetény (3),Nemeskér (3),Szentantalfa (3),hagyomány (3),Székesfehérvár (3),kereskedő (3),építész (2),Harka (2),Dörgicse (2),Balatonakali (2),Dunatetétlen (2),Láthatóan evangélikus (2),teológushallgató (2),Ózd (2),Páhi (2),fodrász (2),szakács (2),történész (2),Vácegres (2),Harta (2), (2),üzletvezető (2),Lovászpatona (2),Szélrózsa (2),borász (2),lelkész (2),néptánc (2),Sárospatak (2),konfirmandus (2),építőmérnök (2),gyógypedagógus (2),Monok (2),intézményvezető (2),láthatóan evangélikus (2),gyermeknevelő (2),Kisdörgicse (2),fazekas (2),zongoratanár (2),Rákoscsaba (2),Somogy megye (2),Szécsény (2),Diósgyőr-Vasgyár (2),közgazdász (2),keresztelő (2),rendőr (2),programozó (2),Felsőnána (2),Pálfa (2),cukrász (2),gyógyszerész (2),szoftverfejlesztő (2),Kétbodony (2),gyülekezeti felügyelő (2),Penc (2),Beremend (2),imádság (2),Váckisújfalu (2),Sopronbánfalva (2),család (2),Mende (1),nyudíjas (1),templomdíszítés (1),hidrobiológus (1),Rákospalota (1),MTA (1),gazdasági ügyintéző (1),élelmiszer-eladó (1),titkár (1),Pestszentlőrinc (1),tesztautomatizáló mérnök (1),énektanár (1),énekkari tag (1),képnyomtató (1),imaközösség (1),zöldségkereskedő (1),dizájnmenedzser (1),elektrotechnikus (1),vadász (1),gépész (1),munkajogász (1),üzletkötő (1),Zala megye (1),Borsodnádasd (1),Lenti (1),gyülekezeti és temetői gondnok (1),Sátor Suli (1),Erdőhorváti (1),szőlész (1),Sátoraljaújhely (1),gondok (1),biogazdaság (1),Mogyoród (1),Tokaj (1),állattartó (1),háztartásbéli (1),Hidas (1),biológus (1),Nagydorog (1), IT-tanácsadó (1),darukezelő (1),művelődésszervező (1),épületüvegező (1),vegyészmérnök (1),egyetemi hallgató (1),énekkari taglogopédus (1),gyülekezeti másodjegyző (1),alpolgármester (1),Galgagyörk (1),angol–magyar szakos egyetemi hallgató (1),Acsa (1),Csömör (1),Putnok (1),felebbviteli főügyész (1),személyzeti ügyintéző (1),szolfézstanár (1),építésivasalat-gyártó (1),mentálhigiénés szakember (1),cigánymisszió (1),kutató (1),Sárbogárd (1),közfoglalkoztatott (1),angoltanár (1),vegyész (1),Podmaniczky János Evangélikus Iskola és Óvoda (1),litográfus (1),nevelőszülő (1),Kismányok (1),bányász (1),cserkész (1),osztályvezető (1),vendéglátós (1),Semmelweis Egyetem (1),polgárőr (1),docens (1),Pákozd (1),tervezőgrafikus (1),bányamentő (1),informatikus (1),Tét (1),Nagymányok (1),Fancsal (1),esztergályos (1),Alsószeli (1),szakmunkás (1),nővér (1),mezőgazdász (1),varrónő (1),kesztyűs (1),nefrológus (1),ács (1),Veszprém (1),óvoda (1),távközléstechnikus (1),Fehérvárcsurgó (1),webszerkesztő (1),szerelő (1),Csót (1),kozmetikus (1),szociális munkás (1),anyakönyvvezető (1),Vöröstó (1),fejlesztőmérnök (1),házasság (1),élelmezésvezető (1),Kiskunhalas (1),XVI. kerület (1),sportoló (1),futó (1),villamosmérnök (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1), Bács-Kiskun megye (1),nyomdász (1),irodavezető (1),Békéscsaba (1),Kazincbarcika (1),jogász (1),tisztviselő (1),logopédus (1),Líceum (1),gyülekezeti pénztáros (1),hentes (1),ápolónő (1),gyermekotthon (1),laboráns (1),házaspár (1),gyűjteményvezető (1),agrármérnök (1),lakberendező (1),gyógytornász (1),Porrogszentkirály (1),Balatonszárszó (1),rendszergazda (1),EPSZTI (1),munkavédelmi munkatárs (1),karmester (1),földművelő (1),nevelő (1),evangélikus motoros (1),népviselet (1),polgármester (1),Pilisszentlászló (1),Patvarc (1),építészmérnök (1),gasztroenterológus (1),főorvos (1),népszokás (1),Petőfi Sándor Evangélikus Gimnázium és Szakgimnázium (1),pszichopedagógus (1),Szügy (1),Budakeszi (1),aranyműves (1),énekkarvezető (1),állatorvos (1),köztisztviselő (1),hittantanár (1),recepciós (1),tűzoltó (1),levéltár (1),Bikács (1),költő (1),gazdasági referens (1),Gyomaendrőd (1),dajka (1),bölcsőde (1),takarító (1),harangozó (1),ügyintéző (1),építőipar (1),Péterfy (1),zenetanár (1),gyógyszertári asszisztens (1),Mezőtúr (1),Győr (1),kórus (1)

Az evangélikus gyülekezetben minden ember számít!

Barna Mónika Diána – diák, Pilis

Egyszer, amikor anyukámmal sétáltunk, nagyon sok embert láttunk a templom előtt. Megkértem, hogy menjünk be mi is a templomba. Azóta vagyok az evangélikus gyülekezet tagja.

A hit egy támasz a számomra. A hit által tudom, hogy van valaki, aki mindig segíteni fog, még a legnagyobb problémában is. Ő nem hagy el, mellettem van, őrá ezer százalék, hogy támaszkodhatok.

Konfirmáltam, szoktam úrvacsorát is venni. Ezt megtiszteltetésnek veszem, mert érzem, hogy Jézus az én részem is.

Nagyon szeretek énekelni, a gyülekezeti énekkarba is járok. Az énekek nagyon megfognak, mindegyiknek van valamilyen jelentése. Az énekkarban erről többször is beszélünk.

Az evangélikus gyülekezetben minden ember számít! Nagyon szeretek idejárni, mert nagyon jó programok vannak, összetartó csapat vagyunk, figyelünk egymásra.

Tovább

A keresztre tekintve élni

Selmeczi Jánosné – nyugdíjas, Ipolyszög

Már amikor bejövök, és meglátom a keresztet, akkor tudom, hogy otthon vagyok! Szabó püspök úr mondta, hogy „ma már üres a kereszt, énértem is meghalt Jézus”. Ez felszabadít, erőt és békét ad, mindent, ami az élethez kell!

Az imádság egy olyan könnyebbség az embernek, amivel mindenkinek élnie kéne! Én ezáltal Isten kezébe tudom adni az egész családomat.

Családommal együtt járok az istentiszteletre. Gyermekeimmel régen otthon is szoktunk énekelni, imádkozni. Sok éneket szeretek, egyik kedvencem, a „Hová mennék, ha nem tehozzád, Én áldott, édes Istenem? Fordítsd felém te fényes orcád E fölvirradt új reggelen! Boldogságom csupán te vagy, Szívemből kérlek, el ne hagyj!”

Tovább

Aki rátalált az Úrra

Varga Zoltán – épületburkoló, építőipari vállalkozó, Kondoros

A lányom evangélikus gimnáziumba jelentkezett, ott feltétel volt, hogy meg legyen keresztelve. 2008-ban gyermekeimmel együtt keresztelkedtem meg. Utána az életünkben volt egy családi törés. Azt követően egyre többet jártam a templomba. Először csak ültem a templompadban és figyeltem, majd érdekelni kezdett a Biblia. Az elhangzó tanítás segített a mindennapokban, így a hitem mélyülni kezdett. 2012-ben elmentem presbiterképzésre, abból is sokat tanultam.

Mivel építőiparban dolgozom, így a gyülekezeti munkában is megtaláltam a feladataimat. A temetőben rendeztem, amit tudtam, a templom körül is felújításokat valósítottam meg. A gyülekezet gyakorlati feladataiban veszek részt. Szeretek főzni, így a gyülekezeti alkalmakon az étel elkészítésében is aktívan közreműködök.

Jó az itteni közösséghez tartozni. Szeretem a bonyhádi kerületi missziói napokat is, ahol átélhetem, hogy mennyien tartozunk ugyanahhoz a közösséghez, de ugyanezzel a jó érzéssel töltekezve tértem haza Németországból is.

Napi szinten megbeszélem a Teremtővel az életemet, az Úrhoz fordulok a kérdéseimmel.

Tovább

Az evangélikus gyülekezetben jó lenni!

Süllei Zoltánné – nyugdíjas, Ipolyszög

Nagyon jó érzés, hogy Ipolyszögön egy olyan evangélikus közösségbe járok, akikre mindig számíthatok. Szüleim által már gyermekkorom óta ehhez a gyülekezethez tartozom. Nagy erőt ad, hogy evangélikusként egy valakiben, Jézus Krisztusban, a Megváltónkban hiszünk. Az evangélikus gyülekezetben jó lenni!

Minden vasárnap igyekszem ott lenni az istentiszteleten és figyelni az igére és a prédikációra. A templomban megnyugszom, és erőt merítek a következő hétre.

Tovább

Evangélikusnak lenni nagyon jó!

Veréb Ádám – recepciós, ifjúságióra-vezető, Vácegres

Az én korosztályom inkább a bulizásra teszi a hangsúlyt, nem pedig arra, hogy aktívan részt vegyen egy egyházi közösség életében. Én gyermekkorom óta evangélikus neveltetésben részesültem, már a dédszüleim, nagyszüleim is evangélikusok voltak. Kiskoromtól járok templomba és hittanra. Mostanra egyre intenzívebben igyekszem kivenni a részemet egyházam életéből.

A gyülekezet számomra olyan, mintha a második családom lenne, itt otthon érzem magam. Szeretek táborokba, gyülekezeti eseményekre járni, szeretem, ha olyan emberek vesznek körül, akiknek hozzám hasonlóan fontos, hogy Istenben higgyenek.

Sághy Balázs lelkész néhányunkat oktatott, hogy ifjúsági vezetők lehessünk. Az ifjúsági munkát nagyon élvezem, és annak is örülök, hogy pár évvel fiatalabbakat tudok motiválni.

Hiszek abban, hogy az Úr pontosan tudja, hogy mi van velem, figyel rám, szeret engem, és óvja minden lépésemet. Evangélikusnak lenni nagyon jó! Ha bármi gondom van, akkor tudom, hogy fordulhatok Istenhez, a lelkészemhez, sőt ifis és gyülekezeti társaimhoz is. Itt szívesen meghallgatnak, tanácsot adnak.

Tovább

Akinek fontos, hogy keresztény

Cegléd diák Pest megye tanuló

Vanderwilden Jacobus Johannes – diák, Cegléd

A kereszténység számomra fontos. Lényeges, hogy valamilyen közösség tagja legyek, ezért is érzem jól magam a gyülekezetben.

Szlaukó Orsolya lelkésznőhöz járok konfirmációs előkészítőre. Az órákon átvesszük a vizsgakérdéseket, de játszunk is. Nagyon jók ezek az alkalmak. Amikor tudunk, ott vagyunk az istentiszteleteken is. Jó, hogy a templomban ismerjük egymást. A prédikációkat is nagyon szeretem, többször előfordul, hogy felismerem a bibliai történeteket.

Nagypapám is lelkész, ő Hollandiában él. Amikor ott vagyunk, akkor ő is nagyon sokat mesél Istenről. A holland istentiszteletek kicsit modernebbek. Ott minden egyes pillanatot kihasználnak arra, hogy bemutassák, hogy mennyi tehetséges gyermek van a gyülekezetben. Az istentiszteleten van gyermekelőadás, de idősebbek is szolgálnak. Jó lenne, ha Magyarországon is lenne erre több lehetőség.

A Biblia egy olyan könyv, amiben Isten tetteiről olvashatunk. Noé bárkája igazán meghatározó történet számomra. Ott mindent elárasztott a víz, kivéve a bárkán lévőket. Noén nagyon nagy nyomás lehetett, ő mégis megcsinálta, amit az Úr mondott neki.

Tovább

Aki a Szélrózsa hatására lett óvónő

Győr Péterfy Szélrózsa óvónő Győr-Moson-Sopron megye pedagógus

Parádi Ágnes – óvónő, Győr

Ötödik osztályba kerültem a győri Péterfy Sándor evangélikus iskolába, ott is érettségiztem. Onnantól evangélikus körökben kezdtem el mozogni. Ócsai Zoltán lelkésszel és pár iskolatársammal megalapítottuk a Laza'c nevű zenekart, amivel a 2012-es Szélrózsán fel is léptünk. Érettségi után Szutyányiné Zsédely Dóra óvónő megtudta, hogy óvónőképző főiskolára jelentkeztem, így hívására 2014-ben már mint segítő vettem részt a Szélrózsa találkozón. Hatalmas élmény volt! Mindennap evangélikus szellemben, jókedvű társasággal, jó hangulatban telt. Ez számomra olyan megerősítést adott, ami után tudtam, hogy nekem valóban óvónőnek kell lennem! Azóta minden találkozón ott vagyok, és a Szélrózsa-óvodában teljesítek szolgálatot. Szívem vágya volt, hogy a Péterfy-oviban dolgozhassak, mely tavaly óta megvalósult valóság.

Az evangélikus szellemiség, felekezetünk emberközelsége számomra meghatározó! Úgy érzem, hogy itt úgy beszélünk a hitről, hogy egy gyermek, de egy felnőtt is megértheti belőle az evangélium örömét. Szeretem egyházunk zeneiségét is. A győri gyülekezettel és a Péterfyvel elfogult vagyok, hisz itt nőttem fel, és úgy érzem, hogy itt egy szabad és hihetetlen erősségű, odaadó közösség él és dolgozik!

Tovább

Akinek a gyülekezet a második otthona

Szokolai Jánosné Szemenyei Edith – nyugalmazott tanár, presbiter, Szolnok

Krisztusban hinni azt jelenti, hogy van valaki, akire rábízhatom magam. Én az Úrnak köszönöm, hogy mindig segített a betegségből, nehézségből felállni. Hálaadás van a szívemben, ha Krisztusra gondolok.

Rendszeresen olvasom a Bibliát. A gyülekezet közössége meghatározó az életemben. Szeretek ide járni, több mint húsz éve aktív tagja vagyok. A nyári tábortól kezdve minden programon igyekszem segíteni. Az énekkarba is járok, bár egészségügyi problémák miatt van, hogy nem tudom végigénekelni a próbát. A többiek mégis azt mondják, hogy „Gyere, mert olyan jó, hogy együtt vagyunk”. És valóban, tényleg jó, hogy egy közösség vagyunk!

Szolnokon az ifjúság nagyon összetartó. Nemrég meghívtak az alkalmukra, nagyon jót beszélgettünk. Akkor elgondoltam, hogy milyen jó lenne, ha az idősebbek is ilyen összetartó közösséggé formálódnának. Most próbálunk a gyülekezetben egy időscsoportot szervezni. Az új közösségnek a Viseljük egymás terheit nevet választottam. Itt örömünket, gondunkat egyaránt meg tudjuk beszélni.

Tovább

Az imádság megtartó erő

Brisendinené Varga Tünde – tanító, hitoktató, Cegléd

Sok közeli hozzátartozómat veszítettem el. Az Úr volt az egyetlen kapaszkodó, aki megtartott, akihez tudtam, hogy a legmélyebb pontról is szólhatok. Volt egy időszak, amikor nagyon elkeseredtem, de Krisztus akkor is velem volt és megerősített, erőt kaptam tőle. Az Úrban és az örök életben való bizalom nagyon fontos a számomra.

Hiszem, hogy az imádság megtartó erő. Csodálatos, hogy az élet legkisebb dolgaiban is megtalálhatjuk a kapcsolatot Istennel.

Családomban nagyon fontos a hit gyakorlása. Amikor a gyermekek kicsik voltak, este énekeltünk, bibliai történetet olvastunk fel, rövid áhítatot tartottunk, a napot imával fejeztük be. Gyermekeim már kamaszok, így most kicsit nehezebb, de örülök neki, hogy igénylik a beszélgetést, és kérik, hogy a napot ma is imádsággal zárjuk.

Református iskolában tanítok. Itt minden reggel áhítattal kezdünk, órák elején imádkozunk. A bibliai történeteket igyekszem minél közelebb hozni a gyermekekhez. Szeretném, hogy érezzék és értsék, hogy életük legfontosabb kapcsolata az Istennel való kapcsolat. Még az angolórákra is olyan énekeket viszek, amik Krisztushoz vezethetik a diákokat.

Tovább

Aki mások életén szeretne segíteni

Sopronbánfalva Sopron diák tanuló Győr-Moson-Sopron megye

Maráczi Réka – diák, Sopronbánfalva

A sopronbánfalvi gyülekezethez tartozni számomra olyan, mintha lenne egy másik családom is! Ha bármi gond van, akkor itt lehet a közösségre számítani. Születésem óta járok templomba. Mostanában nem minden vasárnap tudok istentiszteletre menni, mert nagyon sok a tanulnivaló, de ha tudok, akkor a testvéreimmel együtt ott vagyok. A gyülekezeti táborok aktív résztvevője és segítője is vagyok. Szeretek az ifjúsági alkalmakra járni, mert jó, baráti közösség van itt.

A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnáziumba járok. Nagyon örülök, hogy ott is vannak áhítatok. Gyógymasszőr szeretnék majd lenni, mert szeretem az embereket. Rákos gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Azt gondolom, hogy felüdülés, ha segíthetek másoknak.

Meghatározó élményem, amikor konfirmáció után elmentünk az osztrák konfirmandusokkal találkozni Bécsújhelyre. Ott nagyon sok emberrel megismerkedtem, tanultunk németül, Istenről beszélgettünk, izgalmas feladatok voltak.

Mindennap imádkozom, mert tudom, hogy Isten hallja a hangomat, és az imádságtól jobb lesz a napom.

Tovább

Aki felismerte a Biblia személyes üzenetét

Törökné Podmaniczki Anna – HR-vezető, Mezőtúr

Pár évvel ezelőtt a kislányommal együtt volt a keresztelőnk. Addig viszont hosszú út vezetett.

Korábban munkahelyi stressz és egyéb nehézségek miatt alvászavaraim voltak. Sokféle próbát tettem, számtalan tanácsot megfogadtam, de nem segített semmi. Egyik éjszaka elővettem a Bibliát, és elkezdtem olvasni Máté evangéliumát. Arra gondoltam, hogy ezen biztosan el fogok majd aludni. De nem így történt, hanem felébredtem! Napi szinten kezdtem olvasni a Szentírást, és újabb és újabb felismerésre jutottam. Megértettem, miről szól Jézus tanítása, mit jelent a szeretetet és a keresztény megbocsátás.

Családom evangélikus, de nem gyakoroltuk a vallást. Többször elindultam az istentiszteletre, de nem mertem bemenni. Egyszer a munkahelyről hazafele menet találkoztam az egyik kedves gyülekezeti taggal, aki éppen a templomba igyekezett. Csatlakoztam hozzá. Megismerkedtem a lelkésznővel, akinek jeleztem, hogy szeretném, ha megkeresztelne. Ő szeretettel fogadott, majd tanítani kezdett, és felkészített a konfirmációra. Megtanultam, hogy mit jelent, hogy „Ne félj, mert megváltottalak, neveden szólítottalak, enyém vagy!” (Ézs 43,1b).

Ettől a naptól kezdve a közösség aktív tagja vagyok. Megtaláltam, amit kerestem: a lelki békémet.

Tovább

A gyülekezetben figyelnek egymásra az emberek

Pilis diák tanuló Pest megye

Laczkó Levente Bálint – diák, Pilis

Nagyon szívesen járok a gyülekezeti alkalmakra. Számomra az itteni közösség egy olyan családot jelent, akik őszintén együtt élnek, közösen részt vesznek az istentiszteleteken és más gyülekezeti alkalmakon. Itt figyelnek egymásra az emberek!

A hit számomra lelki megnyugvás és kapaszkodó. Boldog vagyok, hogy hiszek Istenben. Nagyon szeretem a Zsoltárok könyvét, Máté evangéliumát és Mózes könyveit. A teremtés története nagyon különleges, ott a világ kezdetét ismerhetjük meg.

Reggel és este, de nap közben is szoktam imádkozni. Ilyenkor Istennel beszélgetek, köszönetet mondok neki, van, hogy kérek is tőle, valamint hálát adok az életért.

Tovább

Aki visszatalált az Úrhoz

Komlódiné Alföldi Erzsébet – közgazdász, könyvelő, Kecskemét

Mára az evangélikus lét beköltözött a mindennapjaimba, a szóhasználatomba, befolyásolja az embertársaimhoz fűződő viszonyomat. Tradicionális evangélikusból láthatóan evangélikus lettem.

Apostagon születtem, ott kereszteltek meg, ott jártam hitoktatásra, és ott is konfirmáltam. Középiskolás koromban a fővárosba kerültem, elhagyva az otthoni környezetet és a gyülekezetemet. Abban az időben sem a kor, sem az iskola szellemisége nem ösztönzött arra, hogy vallásom gyakorlásához gyülekezetet keressek. Hosszú időre, majd negyven évre eltávolodtam az evangélikus egyháztól és talán Istentől is. A lelkészünk szokta mondani, hogy jól csak visszafelé tudunk látni. Így vagyok ezzel én is, ezért tudom, hogy Isten viszont egyetlen percre sem távolodott el tőlem.

2006-ban egy Hegyi beszéd CD meghallgatását követően elmentem istentiszteletre. Boldogan fedeztem fel, hogy ismerem a liturgiát, tudom az énekeket, itthon vagyok. Szeretem az egyházamat, a gyülekezetemet, evangélikus testvéreimet. Nem is tudom, hogyan tudtam olyan hosszú ideig nélkülük élni.

Tovább

Mindenre van erőm Krisztusban!

Gyóni Lászlóné Era néni – nyugdíjas, Domony

„Mindenre van erőm Krisztusban, aki megerősít engem.” (Fil 4,13) – ezt az igét nagyon sokszor elmondom magamban, ez mindig erőt ad. Úgy érzem, hogy a Jóisten velünk van minden nap.

Szüleim, nagyszüleim vallásosak voltak, általuk én is hitben nevelkedtem. Immáron több mint harminc éve vagyok presbiter, öt éve a gyülekezet pénztárosi feladatait is ellátom.

Bűnösök vagyunk mindnyájan itt, a földön, szükségünk van arra, hogy bocsánatot nyerjünk! Az úrvacsora valódi kegyelem!

Gyermekeimet igyekeztem hitre nevelni, ők is gyakorolják a vallásukat. Nagyon nagy örömöm, hogy egyik unokám, Gyóni Martin most a teológiára jár, és lelkésznek tanul. A többi unokám is jár a templomba.

Nekem a gyülekezet nagyon sokat jelent. Úgy érzem jól magam, ha tevékenykedem, ha hasznos tagja vagyok az evangélikus közösségnek.

Tovább

Aki hisz a kegyelem erejében

Harsányi Dezsőné Zsófia – gyógyszertári asszisztens, presbiter, Kondoros

Hiszem, hogy a hitünket nem csak megélni, hanem megmutatni is kell! Így a hit nem csak az ünnepnapjaim, hanem a mindennapjaim része is. Hétgyermekes családból származom. Nagyon sok nehézségünk volt, de édesapám mindig azt mondta, hogy a hit mindenen átsegít bennünket. Igaza volt! Hitemben, cselekedeteimben és beszédemben igyekszem megélni az Úr tanítását.

Az énekkarban szolgálok, az idősek otthonában rendszeresen áhítatokat tartok. Fontos számomra, hogy a hitemet át tudom adni. A kondorosi egyházközségben azon dolgozunk, hogy a kicsiktől kezdve az idősekig minél több embert meg tudjunk szólítani. Évenként bált szervezünk, családi napokat tartunk, adventi rendezvényeket szervezünk, otthont adunk iskolai rendezvényeknek. Nem csak a templomban éljük meg a hitünket, hanem az egész településen is.

Bár megözvegyültem, mégsem érzem, hogy egyedül vagyok, mert segítségem, világosságom és reményem az Úr. Hiszek a kegyelem erejében, így nincsenek félelmeim. Ezért is ez a kedvenc igém: „Világosságom és segítségem az Úr, kitől félnék? Életemnek ereje az Úr, kitől rettegnék?” (Zsolt 27,1)

Tovább

Akinek átszövi az életét a szeretet

Oroszné Tornyai Lilla – kántor, zenetanár, Kecskemét

Hívő családban nevelkedtem, az Isten igéje fontos volt a szüleim számára. Tizennyolc éves koromtól napjainkig sok segítséget, vezetést kaptam evangélikus lelkészektől, gyülekezeti tagoktól. Az Úr személyes vezetése nagyon sokszor az Útmutató kijelölt igéi által ér utol. Sok áldást kaptam a piliscsabai csendesnapok alkalmával.

Hatékonynak érzem a szép evangélikus énekek megszólaltatását az istentiszteleteken, és hogy minden versszakkal végigénekeljük ezeket az imádságokat. Ilyenkor van idő átélni a szöveg és a dallam üzenetét.

Azt az örömhírt, hogy Jézus halála és feltámadása számomra is az örök élet reménységét jelenti, jó hallani lelkészeinktől. Sorsfordító igém így szól: „Bizony, bizony, mondom nektek, hogy eljön az óra, és az most van, amikor a halottak hallják az Isten Fiának a hangját, és akik meghallották, élni fognak.” (Jn 5,25)

Tovább

Aki közösséget és szeretetet kap a gyülekezettől

Jónás-Tamasóczki Dóra – pedagógus, tanító, Cegléd

A hit örömét a nagyszüleimtől kaptam. Hálás vagyok nekik érte. Igyekszem majd a gyermekemnek, Róbertnek is átadni mindezt, hogy ő is megélhesse az evangélium örömét.

A gyülekezetben nagyon sok kedves ismerőst találtam. Próbálok minél több alkalmon részt venni, fontos számomra az evangélikus közösség. A szakmám révén is nagyon szeretem a gyermekalkalmakat, örömmel veszek részt a gyermektáborokban, régebben a vasárnapi iskolában is tevékenykedtem. A felnőtt közösség is egyre jobb, sőt nemrég baba-mama kört is indítottunk. Itt megtalálom a korosztályomnak megfelelő társaságot.

Számos olyan pillanat volt az életemben, amikor azt éreztem, hogy segítséget, útmutatást kapok az Úrtól. Ő mindig átlendített a mélypontokon.

Az imádságban leginkább köszönetet mondok azért a sok mindenért, amit kaptam. Az ima elcsendesedés is, valamint hálaadás az élet apró örömeiért.

Tovább

Minden percért hálával tartozunk az Úrnak!

Szamos Lászlóné Zsuzsa – nyugalmazott dajka, egyházfi, Pilis

Az egyházi szolgálat számomra meghatározó, úgy érzem, hogy a gyülekezeti munka is közelebb segít engem az Úrhoz.

Kisgyermekkorom óta járok templomba. Először a nagymamám hozott el ide, ő volt, aki az első imádságot megtanította nekem. Később a szüleimmel mentem. Férjemmel és gyermekeimmel együtt is mindig örömmel jöttünk a gyülekezetbe. Most már az unokáimmal vagyok itt. Két kislány- és egy fiúunokám van. Felemelő érzés volt őket imádkozni tanítani. Nagyon nyitottak a tanulásra, már több hittanversenyt is megnyertek.

Az embernek vannak mélységei az életben, amikor különösen is érzi, hogy kell a kapaszkodó ahhoz, hogy megmaradjon az Úr útján. Az úrvacsoravétel számomra a lelki békét, a megtisztulást és az Istennel való közeli kapcsolatot jelenti. Próbálok minden alkalmat megragadni, hogy élni tudjak ezzel a szentségünkkel.

Hiszem, hogy minden percért hálával tartozunk az Úrnak, ezért is fontos számomra a családi igénk: „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40,31)

Tovább

A gyülekezeti munka tele van reménységgel

felügyelő hittantanár tanár Gyomaendrőd Békés megye Szentendre

Ratkay Dorottya – felügyelő, hittantanár, Gyomaendrőd

Az evangélikus közösséghez való tartozás egyrészt megnyugvást, másrészt számtalan izgalmat, kihívást rejt magába. Megnyugvást adnak a visszanyúló gyökerek, a hovatartozás tudata, a melegszívű befogadás érzése. Az élő közösség dinamizmusa pedig sok feladatot hoz elém. Szeretem, ahogy a gyülekezet tagjain keresztül is szól hozzám a Mindenható.

A gyülekezeti munka tele van reménységgel és a jézusi gondviseléssel! A szentendrei gyülekezet hittantanáraként arra törekszem, hogy a gyermekeknek átadjak valamit mindabból amit magam is megtapasztaltam. Abban bízom, hogy egy-egy bibliai történet – amit tőlem hallottak – valóban a segítségükre lesz, és irányt mutat az életük kérdéseinél.

Bár beleszülettem az evangélikusságba, saját harcaimat nekem is meg kellett vívnom. Egészen biztos vagyok benne, hogy a családom szeretettel összetartó egysége nem jönne létre Jézus mindent átható jelenléte nélkül. Boldogság, hogy látom, hogy gyermekeimben tovább él az evangélikusság.

Tovább

Ki dolgát mind az Úrra hagyja

Szentiványi Lajos – nyugdíjas buszsofőr, gyülekezeti felügyelő, Lovászpatona

Régen nagyon nagy evangélikus közösség élt itt. Ma a város beszippantja az ifjúságot, ott tudnak tanulni és dolgozni, így kevesen maradtunk.

Én a rendszerváltás előtt is jártam templomba. A hit számomra kikapcsolódás és töltekezés a mindennapi gondok között. A közösség meghatározó, főleg az, hogy evangélikusként együtt lehetünk.

Az imádság egyben könyörgés is, hogy az Úr meghallgasson minket, és segítsen, hogy a jó és igaz úton haladjon az életünk. Az úrvacsora is ehhez tartozik, feloldozást ad az elkövetett hibák alól.

Egészen fiatalon lettem autóbuszvezető. Ez nem is egy szakma, hanem hivatás, hiszen nagyon sok ember életére kellett vigyázni, épségben szállítani őket. Nyugdíjig másfél millió kilométert vezettem, büszkén mondom, hogy baleset nélkül. Munkám során nagyon sok mindenkivel megismerkedtem, közvetlen kapcsolatom volt az utasokkal.

Tovább

Segítőtársai vagyunk egymásnak

Kondacsné Rigó Krisztina – köztisztviselő, Szolnok

A gyülekezet az életem fontos és meghatározó része. Közel tizenöt éve kerültünk az esküvőnk kapcsán ebbe a közösségbe. Akkor olyan szeretettel fogadtak bennünket, hogy az megragadt bennünk. Már akkor is élénk élet volt itt, azóta ez még fokozódott. Szolnokon olyan a közösség, hogy valóban segítői, társai vagyunk egymásnak, ez a mindennapi életünk részévé vált.

Az énekkarban is aktívan részt veszek. Az éneklés a hitemhez is hozzátesz, az énekek szövegei meghatározóak számomra.

Otthon az asztalnál és lefekvésnél közösen imádkozunk. Mióta a gyermekeim elérték a kiskamaszkort, azóta a táborokba nem csak résztvevőkként, hanem szervezőkként is mennek. A lányom a heti óvodásfoglalkozáson is többször segít.

A gyülekezet gyermekfoglalkozásaiban aktívan részt veszek. Ez nagyon nagy megtiszteltetés, de annál nagyobb felelősség. Nincs pedagógusvégzettségem, azonban nagyon szeretem a gyermekeket. Arra törekszem, hogy azt az egy-másfél órát, amíg az istentisztelet tart, tartalmasan és építően tudjuk a gyermekekkel eltölteni.

Tovább

Jó a családias egyházban lenni

Bács-Kiskun megye Kecskemét diák gimnazista

Lehoczky Kinga – gimnazista, Kecskemét

Az egyház szerintem elfogadó, nyitott és családias. Krisztus biztos pont az életemben. Bármi változhat, de számomra Isten mindig ott lesz. Tudom, hogy az Úr mindig figyel rám, neki mindig fontos leszek, hozzá mindig odafordulhatok.

Az evangélikus gyülekezet nagyon családias, otthonosan érzem itt magam. Ha bármi problémám vagy kérdésem van, akkor bárkihez odamehetek, és nem utasítanak el.

Most abban a korban vagyok, hogy mindent meg szeretnék ismerni. Szükségem van az élettapasztalatra. Nagyon sokféle ember jár a gyülekezetbe, ők valóban tágítják a látókörömet.

Amikor konfirmandus voltam, akkor az istentiszteleten igét olvastam fel, most a kisgyermekek táboroztatásában szoktam segíteni. Ezek az alkalmak azért fontosak nekem, mert egy kicsit én is megmutathatom és átadhatom a hitemet. Orvos szeretnék lenni, úgy érzem, hogy ezáltal segíthetek majd a társadalomnak.

Tovább

Aki negyvenkilenc éve a gyülekezet felügyelője

Simor Ferenc – nyugalmazott állatorvos, gyülekezeti felügyelő, kántor, Siklós

Őseim évszázadokra visszatekintve evangélikusnak vallották magukat. Szerencsés ember vagyok, mert Krisztusban hívő, hitüket gyakorló családba születtem. Hitben nőttem föl, ez volt természetes a számomra. Az 1946-47-es években volt egy mozgalom, amikor sokan kerültek az Istent követő élet útjára, ez rám is hatással volt. A megújulási mozgalom nem csak közösséget eredményezett, hanem hitüket gyakorló és megélő fiatalok utánpótlását is.

Egyik nagynéném a Diakonissza egyesület 1924-es megalapításakor diakonisszának jelentkezett. Később betegsége miatt nem tudott a diakonisszák között maradni, ezért hazajött Siklósra, és protestáns vasárnapi iskolát alapított. Az, hogy ma Siklóson van még evangélikus és református gyülekezet, az ő áldott szolgálatának is köszönhető.

Negyvenkilencedik éve vagyok a gyülekezet felügyelője. Évtizedek óta végzem a kántori szolgálatot. Várom, hogy jöjjön egy fiatalabb, akinek ezt majd átadhatom. Hiszem, hogy fontos a gyülekezeti szolgálat, hiszen így tudjuk mi is egyben tartani és erősíteni kicsiny közösségünket.

Tovább

Aki az életét az Úrra bízza

Magyarbóly Baranya megye felügyelő postás

Peterdi Dániel – nyugalmazott postás, gyülekezeti felügyelő, Magyarbóly

Krisztus léte olyan mankó az én számomra, ami nélkül nem is tudnám elképzelni az életet! Természetes számomra, hogy a hitemet gyakorlom, hogy igyekszem annak megfelelően élni és hogy az evangélikus közösséghez tartozom.

Több mint húsz éve látom el a gyülekezet felügyelői tisztségét. Nekem ez olyan természetes, mint hogy levegőt veszek, vagy élek. Evangélikusnak születtem, minden ősöm a lutheri elvek alapján élt. Ebben a faluban születtem, itt kereszteltek, itt konfirmálkodtam, esküvőnk is itt volt. A kisszámú gyülekezet segítése úgy érzem, hogy kötelességem, egyszerűen nem tehetek mást.

Két nagy lányom és három unokám van. Lányaim viszik tovább a hitet, sőt, az unokák is járnak hittanra.

Tovább

Közösségben Istennel és emberrel

Domony Pest megye recepciós pedagógus tanár énekkarvezető

Kissné Valentinyi Krisztina – recepciós, pedagógus, énekkarvezető, Domony

Számomra nagyon fontos a közösségben való lét. A gyülekezetben otthon érzem magam.

Az életem az éneklés! Régebben az énekkar tagja voltam, pár éve érkezett a felkérés, hogy a domonyi és a vácegresi énekkarunkat vezessem is. Az éneklés számomra egyszerre hálaadás és fohász. Ezt próbálom közvetíteni a többi énekkari tag felé is. Pedagógiát tanultam, annak a tapasztalatai sokat segítenek abban, hogy csoportunkat motiváljam, hogy az éneklés örömére fel tudjam hívni a figyelmet.

Igyekszem másoknak is átadni azt a hitet, ami engem Istenhez köt. Próbálom éreztetni, hogy mindig van fölöttünk valaki, aki próbálja egyengetni az utainkat, azaz nem vagyunk egyedül. Istennek minden nap hálával tartozunk ezért. Hívőként megélhetjük, hogy hogy egyedül Isten a segítség, Ő mutatja a helyes utat.

Bár éneklésről beszéltem, de én elsősorban anyának és feleségnek érzem magam. A szeretet nagyon fontos nálunk, jó érezni, hogy számíthatunk egymásra.

Tovább