Pammer Jenőné Erzsébet – nyugalmazott nővér, fizikoterápiás asszisztens, Siklós
Hosszú éveken keresztül dolgoztam kórházban, de ezt soha nem tekintettem munkának, annál inkább éreztem hivatásomnak. Nagyon szerettem a betegeket és vallom, hogy azért tudtam őket jól ellátni, mert hiszek a Jóistenben. Ő az, aki hozzásegített ahhoz, hogy a szenvedők mellé álljak.
Úgy, ahogy a lelkész úr is a prédikációiban figyelmeztet minket, ugyanúgy én is vallom, hogy mindig ott van velünk az Úr. Van egy ötvenéves fiam, aki harminchárom évesen agyvérzést kapott. Mindig imádkoztam érte, hogy legalább annyira segítse az Isten, hogy el tudja látni magát, hogy felépüljön. Igaz, hogy dolgozni nem tud, de meghallgatásra lelt az imám. Együtt vagyunk, szeretetben élünk, és az Úrhoz fordulunk ma is.
A gyülekezetbe nagy örömmel jövök minden alkalommal. Családias szeretet van ebben a közösségben. A gyülekezet tagjait nem idegeneknek, hanem testvéreimnek tekintem. Ez az a hely, ahol mindig jó lenni.
Utolsó kommentek