Szigethy Mátyás teológus-lelkész szakos hallgató (Evangélikus Hittudományi Egyetem) – Medgyesegyháza

A zene mindig is híd volt számomra. Egy eszköz, ami ember és ember között, de ember és Isten között is képes áthidalni a távolságot. Gitározni azért kezdtem el, hogy egy zenekar tagja lehessek, de hamar rájöttem, hogy a zene ennél sokkal többet jelent: nemcsak hangok sorozata, hanem lehetőség, hogy közel hozzam az emberekhez a hitet. Ezt a gyulai Szélrózsán értettem meg igazán, amikor Németh Zoltán lelkész a záró istentiszteleten elmondta, mit jelent, hogy „Isten országa közöttetek van” [Lk 17,21c]. Ez a mondat és ahogy ő ezt kifejtette, mélyen megérintett. Akkor döbbentem rá, hogy a hit nem valami távoli fogalom, hanem itt van körülöttünk, a mindennapjainkban.

Az evangélikus identitás számomra a szabadságot jelenti, egy keretet, amiben kiteljesedhetek, ugyanakkor teret hagy a kérdéseknek, a keresésnek. Nem félek megkérdőjelezni dolgokat, mert vallom, hogy minden válasz, amit találok, közelebb visz Istenhez – mintha egy létrán lépkednék, ahol minden fok egy újabb felismerés. A zene itt is kulcsszerepet játszik. Legyen szó keresztény könnyűzenéről vagy gyülekezeti korálról, mindkettő erővel bír, ha szívből fakad. Az a célom, hogy ezt az erőt a zenén, a teológia tanulásán, a leendő lelkészi szolgálaton keresztül és legfőképpen az életemmel mutassam meg azoknak, akik talán távolinak érzik a hitet. Mert a hit nem egy elitklub, hanem egy közös utazás, ahol Isten szeretetének továbbadása – szóban, zenében és az életünkkel – segíthet meglátni, hogy minden közöttünk van: az öröm, a kérdés, a válasz és legfőképpen Isten.