Schmidt Erzsébet – nyugdíjas, Felsőnána
Ebben a templomban kereszteltek, itt váltam hívővé. Családom hitt Istenben, tőlük azt a példát láttam, hogy jó az Úrhoz tartozni. Ugyanezt adtam át a gyermekeimnek is, akik meg is tartották evangélikusságukat.
Gyermekként, ha fagyira kaptam pénzt, akkor inkább a templomba mentem. Már akkor fontos volt nekem az ige, mert itt mindig olyat hallottam, ami engem érdekelt. Jó érzés volt, hogy megismerhettem a Biblia üzenetét, közben a templom szobrait, angyalait is néztem. Fiatalként még németül hallgattam az istentiszteletet, a kitelepítés után már magyarul hangzott az ige.
Úgy érzem, hogy a Jóisten mindig meghallgat engem, s ha problémám van, megvigasztal. Az imádságban le tudom személye elé tenni azt, ami nagyon bánt, vagy amit nagyon szeretnék. Ettől megnyugszom. Ennél nagyobbat nem is kérhetek Tőle.
Tudom, hogy Krisztus feláldozta önmagát értünk. Hiszem, hogy úgy kell élnünk, hogy döntéseinkben és életünkben ne felejtsük el az értünk hozott áldozatot.
Utolsó kommentek