Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (21),Nógrád megye (18),diák (17),nyugdíjas (15),Tolna megye (12),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (11),Miskolc (11),Győr-Moson-Sopron megye (11),Bács-Kiskun megye (10),tanár (8),Baranya megye (7),evangélikus (7),egyetemista (6),Budapest (6),Cinkota (6),Szekszárd (5),Balassagyarmat (5),Zánka (5),Ipolyvece (4),Soltvadkert (4),Sopron (4),Szeged (4),Pest megye (4),Ágfalva (4),Ipolyszög (4),kántor (4),Siklós (4),Várpalota (4),Balatonfüred (3),tanuló (3),Nemesleányfalu (3),Felsőpetény (3),Csongrád megye (3),Csővár (3),Nemeskér (3),Kiskőrös (3),Nagyvázsony (3),Zomba (3),Felsőnána (2),orvos (2),imádság (2),Páhi (2),család (2),őstermelő (2),keresztelő (2),hittan (2),könyvtáros (2),konfirmáció (2),Györköny (2),Láthatóan evangélikus (2),Balatonakali (2),Szécsény (2),kereskedő (2),Székesfehérvár (2),Dörgicse (2),cukrász (2),Harka (2),Kisdörgicse (2),láthatóan evangélikus (2),Szentantalfa (2),vállalkozó (1),Vanyarc (1),Alsószeli (1),Veszprém (1),eladó (1),Mohács (1),Magyarbóly (1),Beremend (1),felügyelő (1),szakmunkás (1),logopédus (1),Nagymányok (1),kesztyűs (1),varrónő (1),házasság (1),nefrológus (1),ács (1),énekkar (1),mezőgazdász (1),asszisztens (1),nővér (1),buszsofőr (1),esztergályos (1),gyülekezeti felügyelő (1),pedagógus (1),Fancsal (1),tisztviselő (1),élelmezésvezető (1),hentes (1),XVI. kerület (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),Dunatetétlen (1),teológushallgató (1),futó (1),sportoló (1),Kiskunhalas (1),nyomdász (1), Bács-Kiskun megye (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Domony (1),borász (1),egészségügy (1),óvónő (1),Harta (1),gimnazista (1),Kaskantyú (1),villamosmérnök (1),pénztáros (1),rendőr (1),Líceum (1),gyülekezeti pénztáros (1),Kétbodony (1),Kazincbarcika (1),Penc (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),laboráns (1),gyógyszerész (1),Békéscsaba (1),irodavezető (1),Fejér megye (1),Békés megye (1),programozó (1),szoftverfejlesztő (1),gyermekotthon (1),ápolónő (1),hagyomány (1)

Aki meglátta a sokszínűségben az egységet

Szeged diák Csongrád megye egyetemista

Pesei Fruzsina – egyetemi hallgató, Szeged

Nem olyan régen barátom, Gábor révén kerültem bele a szegedi gyülekezet életébe. Mindig izgulok, ha új helyzet, új emberek, új környezet vesz körül. Itt meglepően jól fogadtak, már először nagyon felszabadultan éreztem magam. Azóta is mindig örömmel megyek az evangélikus gyülekezetbe.

Nem vallásgyakorló családból jöttem, így bennem is volt egy félsz, hogy mi fog majd egy keresztény közösségben fogadni. Attól tartottam, hogy bigott lesz. Örömmel mondom, hogy nagyon pozitívan csalódtam. Ebben a közösségben jó, befogadó emberek vannak, olyanok, akik egyrészt teljesen hétköznapiak, mégis jól kijönnek egymással. Sok mindenben különbözünk, de az érződik, hogy a gyülekezetet összetartja az, hogy egyfelé tekint. Itt jól érzi magát az ember.

Tovább

Jó az embernek, ha tud Istenben hinni

Miskolc diák Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abkarovits Géza Mátyás – diák, Miskolc

Jó az embernek, ha tud Istenben hinni, ezáltal könnyebb lesz az élet, hiszen van valaki, aki szeret minket, aki segít nekünk. Az Úrnak elmondhatjuk minden örömünket, bánatunkat és bajunkat, ezért is fontos az imádság.

Szeretek a gyülekezeti ifjúsághoz tartozni, itt nagyon jó a közösség. Hittanversenyekre is járni szoktam. Az ifi egy olyan közösség, ahol jó jelen lenni. Körülvesznek a barátaim, jókat tudunk beszélgetni, sokat szoktunk nevetni is, valamint a Biblia üzenetét is megismerjük.

Szoktam énekelni. Szeretem, hogy a gyülekezetben éneklünk. Ez egyrészt közösségi élmény, másrészt imádság. Azt érzem, hogy feltölt.

Van egy támaszom: Isten. Ő mindig fel tud segíteni és át tud segíteni az akadályokon.

Tovább

Aki a gyülekezetben találta meg a helyét

diák Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Matavovszky Krisztina – diák, Miskolc

Hetedikes voltam, amikor konfirmációs órákra kezdtem el járni, aztán itt maradtam a gyülekezetben. Pontosan nem tudnám megfogalmazni, hogy miért fontos nekem, hogy hétről-hétre itt legyek, csak azt érzem egy hosszú, fáradtságos hét végén, amikor már nagyon kimerültem – jó ide eljönni, mert itt egy jó közösség fogad. Itt megnyugszom.

Másokkal is kikapcsolódhatnék, de nekem nincs kedvem hajnalig bulizni, vagy csak hülyéskedni, sokkal jobb nekem az, ha egy jó, egymásra figyelő közösség tagja lehetek. Elég különbözőek vagyunk, fiatalabbak és idősebbek is vannak a csoportban, de mégis nagyon jó a hangulat.

Édesanyám dajkaként dolgozik egy óvodában, tőle nagyon sokszor láttam, hogy mit jelent a gyermekekkel való jó és gondos foglalkozás. Én is nagyon szeretem a gyermekeket, örömmel tölt el, ha óvodásokkal foglalkozhatok. Jelenleg a miskolci evangélikus Kossuth-iskolában pedagógiát tanulok, én is óvónő szeretnék majd lenni.

 

Tovább

Nagyon jó a gyülekezeti közösség tagjának lenni!

Szekszárd diák Tolna megye

Szombat Sára Virág – diák, Szekszárd

Nagyon szeretek énekelni. Hittanórán megtanultuk azt az éneket, hogy „Kimegy a magvető…” Nagyon tetszik az üteme, dinamikája és teljesen megértettem, amiről éneklünk. Az ének egy magvetőről szól, aki kimegy a mezőre és szétszórja a magokat. Van olyan mag, amely a kövek közé esik, és így nem tud majd a növény gyökere mélyre hatolni. A másik mag pedig ki tud kelni a jó földből. Megértettem, hogy itt arról is szó van, hogy Isten segítségével mi is naggyá, terméssé tudunk válni.

A gyülekezeti életet nagyon szeretem. Nem minden hétvégén, de amikor ráérünk, akkor anyukámmal és a testvéremmel együtt járunk az istentiszteletre. Egy nagyon jó közösség tagja lehetek itt. A lelkészünk, Zoli bácsi, a gyermekek nyelvén is elmondja Isten igéjének az üzenetét, így nem csak a felnőttek értik meg, hanem mi is.

Igaz, hogy az ifjúsági órák péntekenként vannak, így a hét fáradalmai már látszanak rajtunk, de nagyon jó itt lenni. Ez az egy óra olyan, ahol teljesen ki tudunk kapcsolódni, töltekezünk és jól érezzük magunkat.

Tovább

Aki az egyetemi gyülekezetben találta meg a helyét

Fancsal egyetemista diák Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Mogyorósi Gábor – egyetemista, Fancsal

Mester szakos egyetemista vagyok, de mellette dolgozom is. A Miskolci Ökumenikus Egyetemi Gyülekezetbe elsősorban azért járok, mert ott olyan közösségi élményt kapok, amit máshol nem élhetnék át. Fontosak és tanulságosak számomra a gyülekezetben elhangzó gondolatok, olyanokról beszélünk, amikből profitálni tudunk. Etikai és életvezetési kérdéseket is megvitatunk, ez szerintem különösen fontos.

Vallom, hogy ha hiszünk Istenben és elfogadjuk a Biblia által képviselt értékeket, akkor egy jobb, kiegyensúlyozottabb életünk lehet. A hit erőt ad a mindennapi problémák kezeléséhez, még a váratlan nehéz helyzeteket is könnyebb így megoldani. A család és a barátok mellett a vallás egy olyan plusz az ember életében, amit igazából nem lehet megmagyarázni, csak tudni lehet, hogy van. A mindennapi életben is próbálok úgy viselkedni, hogy lássák rajtam: keresztény vagyok.

Tovább

Hiszek Istenben, mert így sokkal teljesebb, nyugodtabb az életem

Miskolc egyetemista diák Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Kozma Dániel – egyetemi hallgató, Miskolc

Az ember társas lény, a történelem mutatja, hogy az emberek kis csoportokban éltek együtt, nekünk is szükségünk van e közösségre. Faluhelyen még ismerik egymást a szomszédok, a mai városi világban azonban már eluralkodott a személytelenség. Jó egy közösséghez tartozni, ahol nem idegen a másiknak a jelenlévő.

A vallási közösség a barátságokon túl a lelki gondokra tud választ adni. Aki gyülekezetbe jár, az bár sokfelől érkezik, az alapokat tekintve mégis hasonlóan gondolkodik. Engem a vallás kulturális szinten is megfogott. Érdekel a történelem és olvasmányaimban azzal találkoztam, hogy a vallás hogyan formálta a népek kultúráját.

Számomra azért fontos hogy hiszek Istenben, mert így sokkal teljesebb, nyugodtabb az életem. Nem a „vakszerencsére” hagyatkozom, hanem Istenben bízom. Látom, hogy a közösség részesének lenni jó, és hogy itt választ kaphatok a kérdéseimre, valamint tudhatom, hogy mindig van, akire számíthatok.

Tovább

Aki nem hisz semmiben, annak nincsen mire támaszkodnia

Tolna megye Szekszárd diák

Sándor Zsigmond – diák, Szekszárd

Aki nem hisz semmiben, annak nincsen mire támaszkodnia. Én tudom, hogy Isten mindent tud mindenkiről, benne meg lehet bízni és rá lehet támaszkodni. Vannak dolgok, amiket nem szívesen mondok el másnak, de Istennel meg tudom beszélni. Ez jó érzés. Én Istenre támaszkodok a leginkább. Azért fontos nekem Jézus, mert tudom, hogy Ő segít nekem. Azért is szoktam hozzá fordulni, hogy növeljem az önbizalmam és magabiztosabb legyek.

A gyülekezetbe azért szeretek járni, mert itt sok mindenkit ismerek és élvezetesek az ifjúsági órák. Az ifi elején játszani szoktunk, sokat viccelődünk, és olyan dolgokról beszélünk, amik érdekelnek.

Istentiszteletre a családdal együtt szoktunk menni. Szeretem, hogy a szövegek és képek ki vannak vetítve. Örülök, hogy a lelkész a gyermekek nyelvén is elmagyarázza a történetet, mert így én is megértem. Énekelni is szoktam, kedvenc énekem a „Mélyből hozzád száll szavam”. Ezt azért szeretem, mert ebben benne van, hogy támaszkodjunk Istenre és hogy Tőle kérjük a segítséget.

Tovább

Jó hangulatú az evangélikus közösség

Cinkota diák Budapest

Táborszki Bálint – diák, Cinkota

Rendszeresen járok istentiszteletre, mert ott jó a hangulat és a közösség. Ott Istenről gondolkodunk, közösen imádkozunk. Énekelni is szoktam. Sok barátom van a gyülekezetben. Jó közöttük lenni.

Harmadik osztályos vagyok. Az iskolai hittanon sokat beszélgetek a lelkésszel. Nagyon jó, hogy kérdezhetek, hogy közösen gondolkodhatunk. Legutoljára Luther Mártonról tanultunk. Arról beszélgettünk, hogy Luther egy olyan országban élt, ahol a Biblia nyelvét nem értették, ezért volt szükség arra, hogy lefordítsa nekik. Így aztán mindenki megérthette a Szentírást.

Tovább

Akinek ajándék az úrvacsoravétel

diák Györköny Tolna megye

Bőhm Gergő – diák, Györköny

Tavaly részesültem konfirmációban. Ez a családban szokás, de én magam is szerettem volna, ha megtörténik, mert hiszek Istenben és szerettem volna kifejezni, hogy hozzá tartozom.

Amikor van rá időm, akkor ott vagyok az istentiszteleteken. Fontos számomra az ima, hogy a kérdéseimmel az Úrhoz forduljak, hogy hallgassam az igét és annak a magyarázatát.

A gyülekezet ifjúsági alkalmaira rendszeresen járok. Nagyon jó, hogy ezek az órák nem olyanok, hogy csak ülünk és hallgatunk, hanem játszunk, közösségben vagyunk, beszélgetünk. A konfirmációm óta úrvacsorát is veszek. Ez számomra olyan, mintha ajándékot kapnék Istentől.

Tovább

A megbocsátás egy új esély

Miskolc diák Borsod-Abaúj-Zemplén megye konfirmáció

Kelemen Zsuzsanna – diák, Miskolc

A konfirmációm és a keresztelőm ugyanakkor volt. Úgy éltem meg mindkettőt, hogy közelebb kerültem Istenhez. Persze már korábban is volt egy mások által el nem szakítható kötelékem Istennel, de most ezt a kapcsolatot erősítettem meg.

Tudom, hogy ha én úgy döntök, hogy hiszek Istenben és imádkozok hozzá, akkor Ő meghallgat engem. Isten nagyon sok mindenben tud segítséget nyújtani. Ő az egyetlen, akiben igazán megbízhatunk. Emberben is meg lehet bízni, de más az, amikor Istennel beszélgetünk.

A tékozló fiú példázata a kedvenc bibliai történetem. Az nagyon szép, amikor két ember között nézeteltérés támad és egyikük – annak ellenére, hogy megbántották – képes arra, hogy a szeretete legyen az erősebb és meg tud bocsátani. Szerintem a megbocsátás egy új esély, de nem csak annak, aki bocsánatot kap, hanem annak is, aki adja. Mindenki megérdemel egy új esélyt. Nekem a megbocsátás nem megy könnyen, rosszul is érzem miatta magam, de azért igyekszem…

Tovább

Nekem fontos, hogy van Isten

diák Cinkota Budapest hittan

Táborszki Réka – diák, Cinkota

Hittanórán szoktunk imádkozni, ilyenkor Jézushoz fordulunk. „A kicsi telefont” is gyakran mondogatjuk. Ez arról szól, hogy van egy telefon, amelynek a segítségével a barátunkat hívjuk. A történet végén kiderül, hogy a legjobb barátunk Jézus, mert ő mindig szeret minket.

Azt az éneket is szeretem, hogy „Ki teremtette ezt a világot”. Ilyenkor van egy kép, amelyen sok minden van és mindegyikről elénekeljük, hogy Isten teremtette.

Nekem fontos, hogy van Isten. Jó tudni, hogy Isten olyan, aki vigyáz ránk, és hogy neki köszönhetjük, hogy élünk.

Tovább

A hittanórák jók!

Cinkota Budapest diák hittan

Szabó Zsófia – diák, Cinkota

A hittanórákat nagyon szeretem. Színezni szoktunk meg énekelni. A lelkészt, István bácsit is szeretem, mert kedves, mosolygós, olyan közvetlen velünk. A hittanóra elején és a végén imádkozunk.

Kedvenc énekem a „Kicsi katicabogár”. Ez arról szól, hogy egy ember arra kér egy katicabogarat, másszon fel az ujja végére. A katica megkérdezi, hogy ki teremtette. Az ember az mondja neki, hogy Isten teremtette a katicát is és az embert is. Az ember kéri, hogy adjanak ezért hálát, de a katica ezt nem tudja, ezért megegyeznek, hogy az ember megteszi helyette is.

Tovább
«
12