Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (27),nyugdíjas (21),diák (19),Nógrád megye (18),Tolna megye (16),Bács-Kiskun megye (15),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (13),Miskolc (13),tanár (12),Győr-Moson-Sopron megye (12),Baranya megye (10),egyetemista (8),Soltvadkert (7),Cinkota (7),evangélikus (7),Budapest (7),kántor (6),Szeged (6),Pest megye (5),Zánka (5),Balassagyarmat (5),Szekszárd (5),pénztáros (5),Siklós (5),Sopron (5),Balatonfüred (4),Ipolyvece (4),Várpalota (4),Ágfalva (4),Csongrád megye (4),Zomba (4),Ipolyszög (4),Györköny (4),Nemesleányfalu (4),óvónő (4),orvos (3),Fejér megye (3),tanuló (3),Csővár (3),Felsőpetény (3),könyvtáros (3),Nemeskér (3),Nagyvázsony (3),Székesfehérvár (3),Szentantalfa (3),Kiskőrös (3),Penc (2),asszisztens (2),eladó (2),rendőr (2),Kisdörgicse (2),Harta (2),hittan (2),énekkar (2),imádság (2),Mohács (2),Felsőnána (2),pedagógus (2),őstermelő (2),láthatóan evangélikus (2),Szécsény (2),Magyarbóly (2),konfirmáció (2),cukrász (2),Láthatóan evangélikus (2),keresztelő (2),Dunatetétlen (2),kereskedő (2),Páhi (2),programozó (2),család (2),Harka (2),Dörgicse (2),Balatonakali (2),Pápa (2),házaspár (1),Vanyarc (1),buszsofőr (1),felügyelő (1),vállalkozó (1),Alsószeli (1),történész (1),Fancsal (1),gyűjteményvezető (1),levéltár (1),nővér (1),szerelő (1),Bikács (1),Nagymányok (1),esztergályos (1),Fehérvárcsurgó (1),fodrász (1),szakács (1),fazekas (1),mezőgazdász (1),Vöröstó (1),gépészmérnök (1),kozmetikus (1),fejlesztőmérnök (1),Csót (1),gondnok (1),távközléstechnikus (1),óvoda (1),Veszprém (1),webszerkesztő (1),másodfelügyelő (1),könyvelő (1),anyakönyvvezető (1),szociális munkás (1),zenész (1),szakmunkás (1),Domony (1),ápolónő (1),hentes (1),Békés megye (1),Békéscsaba (1),gyermekotthon (1),szoftverfejlesztő (1),gyülekezeti pénztáros (1),laboráns (1),gyógyszerész (1),irodavezető (1), Bács-Kiskun megye (1),nyomdász (1),XVI. kerület (1),falugondnok (1),teológushallgató (1),Kiskunhalas (1),villamosmérnök (1),futó (1),sportoló (1),Líceum (1),Kétbodony (1),gyülekezeti felügyelő (1),élelmezésvezető (1),informatikai tanácsadó (1),logopédus (1),borász (1),házasság (1),nefrológus (1),kesztyűs (1),varrónő (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),egészségügy (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),gimnazista (1),hagyomány (1),Beremend (1),Kaskantyú (1),tisztviselő (1),ács (1)

Énekben és odafordulásban is szolgálni

Soltvadkert Bács-Kiskun megye énekkar óvónő

Köhlerné Schiszler Ágnes – óvónő, Soltvadkert

Szüleim fontosnak tartották, hogy újszülött gyermekként elvigyenek az evangélikus templomba és megkapjam a keresztséget. Én azóta vallom, hogy keresztény, azon belül is evangélikus vagyok.

Hitvalló evangélikus családban születtem, itt, a soltvadkerti templomban konfirmáltam. Itt kötöttem házasságot, és két gyermekem is itt kapta meg a keresztség szentségét.

Ha az Úristen valakit megajándékoz egy szép énekhanggal, akkor azt a talentumot nem elásnia kell, hanem mások javára fordítani. Ezért aztán negyven éve vagyok az énekkarnak szolgáló tagja. Számomra az éneklés sokszor többet jelent a mondott imádságnál. Azt érzem, hogy nagyon közel röpít Istenhez és olyan lelki töltekezést ad, ami kihat a munkámra, a családi életemre és a felebarátom iránti küldetésemre is.

Vallom a hétköznapi kereszténységet: amit hallok a templomban, az egy olyan útra bocsátás, amit a hétköznapokban, a felebarátom felé történő szolgálatban tudok kiteljesíteni. Ezért fontos, hogy észrevegyem magam körül azokat az embereket, akik szükséget szenvednek, akiknek bármilyen módon szolgálhatok.

Tovább

Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját

Soltvadkert óvoda óvónő Bács-Kiskun megye

Lakatosné Hachbold Éva – óvodavezető, Soltvadkert

Számomra az evangélikusság a hivatásban, a küldetésben és a misszióban összegződik. Mindez visszavezethető gyökereimre, ugyanis erős hitű családból származom. Korábban a gyermekeimtől kaptam egy könyvet: Egy élet a kezedben – ez volt a címe. Vallom, hogy nekünk is életek vannak a kezünkben. Ezért is fontos a hivatástudat és a küldetés: a gyermekeink olyan értékrenddel kell, hogy töltekezzenek, melyre méltán építhet majd a gyülekezetünk.

Óvodavezetőként a munka szót kevésbé használom, mert hiszem, hogy mi elhívatottak vagyunk, így szolgálatként élem meg a rám bízott gyermekek oktató-nevelő munkáját. Hivatásnak azért nevezném még, mert úgy érzem, hogy az Istenhez kötődő hűség meghatározza az egész életemet. Életem igéje is ehhez köthető: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10b) Gyermekként még nem igazán értettem, de amikor a házasságkötésemkor is ez az ige hangzott el, akkor rájöttem, hogy nem csak a családomhoz, hanem a gyülekezetemhez és az egyházamhoz is hűnek kell lennem. Ezt küldetésként élem meg, amit óvodai szolgálatom során hivatásként igyekszem gyakorolni.

Tovább

A gyermekek nevelése a jövő formálása

Bács-Kiskun megye Soltvadkert óvónő

Fejesné Szarka Rita – óvónő, Soltvadkert

Én már pici gyermekkorom óta aktív látogatója vagyok az evangélikus istentiszteleteknek. Akkor még a nagypapámmal érkeztem, aki oszlopos tagja volt az itteni gyülekezetnek. Azóta már van két gyönyörű lányom, most már ők kísérnek el hetente a templomba. Neveltetésemből és hitemből fakadóan fontos számomra a gyülekezetbe járás, valamint az is, hogy a hit örömét továbbadjam a rám bízottaknak.

Húsz éve dolgozom a soltvadkerti evangélikus óvodában. Azt gondolom, hogy nagyon fontos a munkánk, mert a gyermekek nevelése nemcsak az iskolára való felkészítésben merül ki, hanem a keresztyén hit elmélyítésében is.

Azáltal, hogy gyermekeket nevelünk, egy kicsit a jövőt is formáljuk, ami nagyon nagy felelősség. Társadalmunkban sajnos egyre jobban hiányoznak a keresztény értékek, így az alázat, az önzetlenség, a szeretet, a megbocsátás vagy a segítőkészség. Ha ezeket a jézusi, keresztyén magokat el tudjuk ültetni a gyermekekben, akkor azt mondom, hogy egy kicsit javíthatunk a világon.

Tovább

A kántori szolgálat számomra egyszerre öröm és elhivatottság

Harta Bács-Kiskun megye eladó

Róth Gábor – bolti eladó, kántor, Harta

Számomra az egyház és a gyülekezet nem csak a vasárnapok, hanem a mindennapjaim része. Nekem fontos a hovatartozás, a közösség, azon belül is büszkén mondom, hogy életem alapvető része, hogy az evangélikus gyülekezethez tartozom.

Nagybátyám, Róth Márton, is orgonista volt, én is a gyülekezet kántora lettem. Kiskoromban is megfogott az egyházi zene, a szép énekeink, koráljaink. Elmentem a fóti kántorképzőbe, ott tanultam meg orgonálni.

A korombéliek közül sokan ódzkodnak az egyházi zenétől, de ha jobban körülnézünk, akkor látjuk, hogy nagyon sok fiatal ma is szereti az igényes egyházzenét. A fóti nyári tanfolyamokon is évente három telt házas turnus indul, ez is jelzi, hogy van igény a kántori szolgálatra.

„Aki énekel, az kétszeresen imádkozik” – fogalmazza Augustinus. Én vallom, hogy ez az orgonálásra is igaz. A kántori szolgálat számomra egyszerre öröm és elhivatottság, úgy érzem, hogy ezzel Istennek adok hálát és a közösségnek szolgálok.

Tovább

Aki hisz és megéli az ökumenét

Bács-Kiskun megye Dunatetétlen nyugdíjas

Kriskó Sándorné – nyugdíjas, Dunatetétlen

Az embernek valahova tartoznia kell. Nagyszüleim, szüleim is nagyon vallásosak voltak, én úgy nőttem fel, hogy azt láttam, az Istenbe vetett hit összetartja a családot és a közösséget. Evangélikus gyülekezetbe születtem. Kiskoromban katolikus iskolába jártam. Abban az időben ez csak úgy volt lehetséges, ha magam is a katolikus templomba járok. Így tizenhét éves koromig áldoztam, bérmálkoztam. Ez számomra nem volt gond. 1950-ben házasodtam meg, akkor már az evangélikus templomban. Onnantól kezdve ismét az evangélikus közösség tagja vagyok.

Örömmel mondom: akár evangélikus, akár katolikus templomba megyek, mindkettőben otthon érzem magam. Szívesen meghallgatok bármilyen istentiszteletet. Egy Istent imádunk! Nincsen értelme a különbségek miatt egymástól távol lenni, sokkal inkább a közös Úrra kell tekintenünk.

Gyermekeim is konfirmáltak, úrvacsorát vesznek. Ők is gyakorolják a hitüket, sőt, hitben nevelik az unokáimat is. Mikor nálam összejön a család, nincs olyan alkalom, hogy a Biblia üzenete ne kerülne szóba.

Tovább

Van örök kincsünk!

Bács-Kiskun megye Soltvadkert cukrász

Suhajda Krisztiánné Szervánszky Judit – cukrász, Soltvadkert

Büszkén mondom, hogy tősgyökeres soltvadkerti evangélikus vagyok! Az evangélikusság számomra azt jelenti, hogy a Szentírásra támaszkodva kiállni dolgokért, példát mutatni, egyenesen élni. Ehhez felmenőimtől kaptam az alapokat. Gyönyörű gyermekkorom volt, rengeteg bölcsességet kaptam a szüleimtől. Büszke vagyok rájuk, hogy becsületes életet éltek, és példát mutattak nekünk, hogy milyen életet éljünk.

A közösségben nagyon szeretem, hogy egy irányba tudunk menni. Ha a gyülekezetben valaki kigondol valamit, akkor nagyon jól össze tudunk dolgozni, hogy a jó, a segítő dolgok valóra váljanak. Ma kevés a segítőkészség, ezért is öröm számomra, hogy ezt az érzést a gyülekezetben mégis megélhetem.

Fontosnak tartom, hogy az embernek legyen hite. Gyermekeimmel rendszeresen járunk templomba, Csenge, Kincső és Zselyke evangélikus óvodába, iskolába járnak.

Azt hiszem, hogy a családnál és keresztény értékeknél nincs fontosabb. Ez kincs, egy hatalmas érték! Ez összetart, erőt ad, megerősít.

Tovább

Örvendezek az Úrban

Kiskőrös Bács-Kiskun megye

Kiss István Dezső – nyugdíjas, Kiskőrös

Egy éve keresztelkedtem meg. Megözvegyültem és Istenhez fordultam, mert belső kényszert éreztem Isten megismerésére. Ekkor szomorúságomban átölelt az Úr. Olvastam, hogy „aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül”. Azt mondtam: én már hiszek, de még nem vagyok megkeresztelve. Többször is beszélgettünk Lupták György lelkész úrral. Megtörtént a keresztelés, és azóta itt örvendezek az Úrban. Az úrvacsorai testvéri közösség nagyon fontos nekem. Az a szeretet, amivel Isten átölelt olyan nagy, hogy mióta hiszek, nem tudok haragudni.

Az Istennel és a gyülekezettel való közösséget hasonlónak tekintem a családi közösséggel. Ez azt jelenti, hogy szeretetteljes, családias közösséget alkotunk az Úr Jézus Krisztusban való hitben. A Szentírás szerint, ha szeretetben vagyunk, akkor Jézusban vagyunk. A valóságos közösség az, amikor valóban közös az életünk, tudunk egymásról, megtartjuk egymást. Az első keresztények olyan közösséget alkottak, ami egészen máig hat. Ma is hasonló példaképnek kell lenni.

Tovább

A hit összeköt és közösséget formál

Soltvadkert programozó Bács-Kiskun megye

Gangl Zsolt – programozó, Soltvadkert

Nekem természetes, hogy evangélikus vagyok. Evangélikus óvodába és iskolába jártam, részt vettem keresztény táborokban. Ezek mind „jól” hatottak rám. A Luther-otthonban is laktam, az is meghatározó közösség volt a számomra. A soltvadkerti gyülekezet egy baráti közösség is. Követendő példát kaptam, jó dolog itt lenni.

Egy budapesti startup (a kifejezés a magyar gazdaságpolitikában innovatív – megújuló – mikrovállalkozást jelent – a szerk.) cégnél dolgozom. Próbálok segíteni, önkéntesként cselekedni, de egy világi cégnél nem annyira jellemző, hogy valaki bármit is kinyilvánítana magából. Ma sokan magányosak. A keresztény közösség arra is jó, hogy az ember barátokra leljen. Nekem is nagyon sok barátom van a kollégiumból, a gyülekezetből, a táborokból. Ők azok, akikre tényleg számíthatok.

A keresztény közösségben – bár nagyon különbözőek vagyunk – más dolgokkal foglalkozunk, eltérő az érdeklődésünk, mégis, a hit segítségével összekovácsolódunk. A hit összeköt és a különbözőségeket is képes felülírni!

Tovább

Aki igés lappal üzeni: Fontos vagy!

Páhi Bács-Kiskun megye

Lucza Rózsika – Páhi

A konfirmáció fontos volt nekem. Előtte a lelkésznővel – akit nagyon szeretek – készültem fel. A konfirmáción beöltöztem fehér ruhába. A várakozás örömmel töltött el. Fontos nekem, hogy én is a gyülekezet tagja vagyok, ahová nemcsak istentiszteletre járok. Édesanyám a pénztáros és a gondnok, ezért én is segítek, hogy szép virág legyen az oltáron, vagy tiszta és rendezett legyen a templom. Az istentisztelet kezdete előtt én szoktam a szószék világítását felkapcsolni. Hogy miért teszem? Mert nagyon jól érzem magam a templomban.

Szeretek otthon, az istentiszteleteken és a bibliaórákon is énekelni. Imádkozni is sokat szoktam, a Miatyánkot kívülről mondom. A templomban az első padban ülök. Szeretem a harangszót. A harangot most korszerűsítették. Szeretek színezni, rajzolni. Igés lapokat is szoktam készíteni, ezeken egy-egy rajz és egy-egy ige szerepel. Ilyenből már majdnem mindenki kapott.

Tovább

Aki hisz az imádság erejében

Páhi pénztáros Bács-Kiskun megye

Lucza Sándorné – gyülekezeti pénztáros, Páhi

Kiskorom óta járok templomba. Nekem a gyülekezetbe járás is nagyon sokat jelent. Páhin fiatalok és idősebbek egyaránt a közösség részei. Egyházi munkákat is vállaltam, most a gyülekezet pénztárosa és gondnoka vagyok. Igyekszünk a gyülekezeti tagokkal közösen minél többet tenni az egyházért. Nagy szeretettel végzem a munkát, ugyanis ez a második otthonom.

Az imádságban segítséget kérünk, és meg is köszönjük azt a sok jót, amit kapunk. Édesanyámat és férjemet is nemrég vesztettem el. Az ima ereje és fontossága a betegségük idején különösen sok erőt adott. Imádkoztunk a gyógyulásért, majd azért, hogy a fájdalmak és gyötrelmek Isten akarata szerint múljanak el.

Nagyon szeretem az egyházi énekeket, kívülről tudom őket. Az Erős vár a mi Istenünk az egyik kedvenc énekem. Az ünnepi istentiszteletek mindig felemelőek, valamint az is fontos, hogy a család ilyenkor együtt van. Máskor is találkozunk, de amikor ünnep van, az más…

Tovább

Ne essünk kétségbe az élet nehéz pillanataiban

Kiskunhalas Bács-Kiskun megye sportoló futó villamosmérnök

Jeszenszky Péter – villamosmérnök, sportoló, Kiskunhalas

Húsz éve kezdtem el futni, majd triatlonozni is. Legutóbb szeptember végén futottam a történelmi hagyományokkal rendelkező Spartathlont, ami az Athén és Spárta közötti 246 km-es verseny. Ennek a szintideje 36 óra. A célba érés örömét átélhettem. Igyekeztem minden pillanatát élvezni a versenynek. A futás alatt a cél elérése vezetett, ennek rendeltem alá a közben felmerülő problémákat. Ez az életre is igaz: ne essünk kétségbe a nehéz pillanatokban, hanem gondoljunk arra, hogy mi a cél és annak érdekében lépjünk tovább.

Édesapám lelkész volt, így beleszülettem az evangélikusságba. Életformámmá vált az evangélikus közösségi lét. Igyekszem az élet különböző területein azokat az értékeket képviselni, amiket az evangélikusság hordoz. A gyülekezetben másodfelügyelőként részt veszek a döntésekben, de a gyakorlati feladatokban ugyancsak. A gyülekezet pénztárosa és könyvelője vagyok, valamint az egyházmegye zsinati képviselői tisztségét is betöltöm.

Tovább

A mindennapi imádság fontossága

Dunatetétlen Bács-Kiskun megye

Ambrus Györgyné – nyugdíjas, Dunatetétlen

Édesapám evangélikus, édesanyám református volt. 1963-ban mentem férjhez. Gyermekeimet is itt, az evangélikus templomban kereszteltük meg. A templomba járás nálunk nem maradhat el. Hartára is át szoktunk járni a gyülekezeti alkalmakra.

Sok újságot olvasok, a gyülekezeti énekeskönyvet otthon is szoktam lapozgatni és természetesen az imádság sem maradhat el. Tizenöt éve özvegy vagyok. Az imádságban tudom feldolgozni a bánatomat. Érzem, hogy valami isteni sugallat jön, ami besegít a mindennapi dolgaimba, a problémák megoldásába. Nagyon sokat jelent az imádság.

A nehézségek is azért vannak, mert próba elé állít az Isten, hogy a gondokat igyekezzem megoldani. A családomat is úgy neveltem, hogy ők is érezzék ezt. Egyik gyermekem tizenhét évesen motorbalesetben hunyt el. Nagyon nehéz volt azt az időszakot átvészelni, de átsegített rajta a Jóisten. Igaz, hogy sokat sírtam, de a vigasztalást megkaptam.

Tovább
«
12