Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | Ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (32),nyugdíjas (29),diák (28),Tolna megye (22),tanár (21),Nógrád megye (18),Bács-Kiskun megye (18),Baranya megye (15),Miskolc (14),Pest megye (14),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (14),Győr-Moson-Sopron megye (13),kántor (10),egyetemista (8),Szekszárd (8),Soltvadkert (7),evangélikus (7),Cinkota (7),Györköny (7),Budapest (7),felügyelő (6),Szeged (6),Siklós (6),pénztáros (5),Zánka (5),pedagógus (5),Magyarbóly (5),Balassagyarmat (5),Sopron (5),tanuló (4),Domony (4),Ipolyvece (4),Balatonfüred (4),orvos (4),Zomba (4),Ipolyszög (4),Csongrád megye (4),tanító (4),Pápa (4),Nemesleányfalu (4),óvónő (4),Ágfalva (4),Pilis (4),Nagyvázsony (4),Várpalota (4),Nemeskér (3),Kiskőrös (3),Kecskemét (3),Székesfehérvár (3),könyvtáros (3),Mohács (3),Fejér megye (3),postás (3),Csővár (3),Békés megye (3),Szentantalfa (3),Felsőpetény (3),kereskedő (3),imádság (2),rendőr (2),Penc (2),Láthatóan evangélikus (2),énekkar (2),üzletvezető (2),gondnok (2),presbiter (2),Lovászpatona (2),Jász-Nagykun-Szolnok megye (2),könyvelő (2),eladó (2),őstermelő (2),Felsőnána (2),buszsofőr (2),asszisztens (2),cukrász (2),Szécsény (2),láthatóan evangélikus (2),Páhi (2),keresztelő (2),család (2),programozó (2),konfirmáció (2),Harka (2),Dunatetétlen (2),Harta (2),Kisdörgicse (2),gimnazista (2),Dörgicse (2),hittan (2),Balatonakali (2),szoftverfejlesztő (2),Bikács (1),Vácegres (1),levéltár (1),gyűjteményvezető (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),költő (1),Kazincbarcika (1),Kaskantyú (1),egészségügy (1),nyomdász (1),történész (1),szerelő (1),Csót (1),kozmetikus (1),fejlesztőmérnök (1),gépészmérnök (1),jogász (1),távközléstechnikus (1),gazdasági referens (1),webszerkesztő (1),Fehérvárcsurgó (1),másodfelügyelő (1),házaspár (1),tűzoltó (1),egyházfi (1),dajka (1),Szentendre (1),Gyomaendrőd (1),Cegléd (1),zenetanár (1),Mezőtúr (1),közgazdász (1),gyógyszertári asszisztens (1),Kondoros (1),hittantanár (1),köztisztviselő (1),recepciós (1),Kétbodony (1),Tét (1),építész (1),énekkarvezető (1),állatorvos (1),Szolnok (1),gyülekezeti pénztáros (1), Bács-Kiskun megye (1),Vöröstó (1),fodrász (1),házasság (1),Kiskunhalas (1),sportoló (1),futó (1),varrónő (1),kesztyűs (1),teológushallgató (1),mezőgazdász (1),ács (1),nefrológus (1),gyülekezeti felügyelő (1),villamosmérnök (1),hentes (1),gyermekotthon (1),Beremend (1),tisztviselő (1),Békéscsaba (1),logopédus (1),élelmezésvezető (1),irodavezető (1),hagyomány (1),gyógyszerész (1),laboráns (1),Líceum (1),óvoda (1),falugondnok (1),Veszprém (1),zenész (1),szociális munkás (1),szakács (1),fazekas (1),informatikai tanácsadó (1),anyakönyvvezető (1),szakmunkás (1),XVI. kerület (1),borász (1),Sopronbánfalva (1),Fancsal (1),nővér (1),Nagymányok (1),esztergályos (1),vállalkozó (1),Vanyarc (1),Alsószeli (1),ápolónő (1)

Aki mások életén szeretne segíteni

Sopronbánfalva Sopron diák tanuló

Maráczi Réka – diák, Sopronbánfalva

A sopronbánfalvi gyülekezethez tartozni számomra olyan, mintha lenne egy másik családom is! Ha bármi gond van, akkor itt lehet a közösségre számítani. Születésem óta járok templomba. Mostanában nem minden vasárnap tudok istentiszteletre menni, mert nagyon sok a tanulnivaló, de ha tudok, akkor a testvéreimmel együtt ott vagyok. A gyülekezeti táborok aktív résztvevője és segítője is vagyok. Szeretek az ifjúsági alkalmakra járni, mert jó, baráti közösség van itt.

A soproni Eötvös József Evangélikus Gimnázium és Egészségügyi Szakgimnáziumba járok. Nagyon örülök, hogy ott is vannak áhítatok. Gyógymasszőr szeretnék majd lenni, mert szeretem az embereket. Rákos gyermekekkel szeretnék foglalkozni. Azt gondolom, hogy felüdülés, ha segíthetek másoknak.

Meghatározó élményem, amikor konfirmáció után elmentünk az osztrák konfirmandusokkal találkozni Bécsújhelyre. Ott nagyon sok emberrel megismerkedtem, tanultunk németül, Istenről beszélgettünk, izgalmas feladatok voltak.

Mindennap imádkozom, mert tudom, hogy Isten hallja a hangomat, és az imádságtól jobb lesz a napom.

Tovább

Akinek a tanítás a hivatása

tanító kántor tanár Tét Győr-Moson-Sopron megye

Ősze Viktória – tanító, kántor, Tét

A mai elzüllött világban nagyon fontos támasz a hit. Jó, ha az ember tartozik valahová! Az ember azon kívül, hogy munkahelye, családja van, tartozzon egy nagyobb közösségbe, ahol többféle emberrel találkozhat. A legjobb a gyülekezet.

Általános iskolás koromban a téti énekkarba jártam. Egyik alkalommal kipróbálhattuk az orgonát. Innentől kezdve bejártunk a templomba és saját kedvünkre gyakoroltunk. Utána a fóti kántorképzőbe jártam, majd a téti gyülekezet kántora lettem.

A győri Péterfy evangélikus iskolában tanultam, most itt tanítok. Diákként megéltem az iskola keresztény szellemiségét, az emberközeliséget, az volt a vágyam, hogy egyszer itt taníthassak. Ez egy olyan iskola, ami a második otthona lehet diáknak és dolgozónak egyaránt. Itt mindenki Istenhez érezheti magát közel.

Az éneklés számomra hasonló az imádsághoz. Ha éneklek, imádkozok, akkor beszélgetés a Jóistennel. Biztonságot ad, hogy tudom, hogy Isten mindenhol ott van, számíthatok rá.

Tovább

Aki büszkén ápolja az evangélikus örökséget

Sopron Győr-Moson-Sopron megye történész gyűjteményvezető levéltár

Krisch András – gyűjteményvezető, történész, Sopron

Büszkeséggel tölt el, hogy az ország legrégebben alapított evangélikus gyülekezetének a levéltári gyűjteményét vezethetem. Sopronban már az 1520-as években megjelentek a lutheri tanok, itt, a gyűjteményben összesítjük és rendezzük az elmúlt évszázadok iratait, tárgyait és kincseit. Az iratok is mutatják, hogy a városban a gyülekezet meghatározó volt, a lakosság többségét is evangélikusok alkották. Ezen a 17–18. századi ellenreformáció változtatott, majd a legnagyobb csapást az 1946-os német kitelepítés jelentette. Ma a közösség egy nagyon gazdag gyülekezet, programjaink nem csak a hívőkre, hanem különböző kulturális rendezvények révén az érdeklődőkre is kiterjednek.

Apai ágon katolikus családból, míg anyai ágról erős evangélikus közösségből érkeztem. Tizenévesen tudatosan választottam, hogy ehhez a gyülekezethez kívánok tartozni. Gyermekként olyan fiatalokat ismertem meg, akikkel szívesen jártam ifjúsági alkalmakra, azóta is nagyon erős és összetartó a közösség. Mivel családom soproni német polgár család, különösen fontos számomra, hogy itt német nyelvű istentiszteleten is részt vehetek.

Tovább

Aki rátalált az Úrra

Sopron Harka Győr-Moson-Sopron megye

Miletich Hajnalka – háztartásbeli, Sopron

Kislányom keresztelése miatt kerestem fel a harkai lelkészi hivatalt, de máshogy alakult, mint ahogyan elterveztem. Mesterházy Balázs lelkész közvetlenül és kedvesen fogadott, olyan rácsodálkozás lett számomra az, amit hallottam, hogy elhatároztam: konfirmációra jelentkezem.

Kislányommal egy napon kereszteltek meg, utána konfirmáltam. Petra most hétéves, örömmel jön velem minden alkalommal a templomba. Lányom az iskolában evangélikus hittanra jár, azt is nagyon szereti.

Jó érzés egy gyülekezethez tartozni, büszkén vallom, hogy evangélikus vagyok. Ha az ember bejön a közösségbe, akkor itt lelki nyugalmat kap. Itt az emberek kedvesek egymással, mosolyogva jövünk ki a templomból, ismerjük és szeretjük egymást.

Be kell vallanom, hogy a hit megváltoztatta az életemet: ma már tudom, hogy nem a sors és nem a véletlen, hanem az Isten által történik az életem…

Tovább

A templom, ahol igazán otthon érzem magam

buszsofőr Nemeskér Győr-Moson-Sopron megye

Horváth Zoltán – buszsofőr, Nemeskér

 

Buszsofőrként bejártam a fél világot. Ahol megfordultam, ott felkerestem a templomokat, megnéztem őket és imádkoztam bennük. Bár nagyon sok templomban megfordultam, de be kell vallanom, hogy a világ legpompásabb székesegyházait is látva, számomra mégis ez a nemeskéri templom az, ahol igazán otthon érzem magam.

Őseim is nemeskéri evangélikusok voltak, édesapám, nagyapám, dédapám is ebbe a templomba jártak. Én vallom, hogy hozzájuk is és hitünkhöz is hűnek kell lennünk, ápolnunk és építenünk kell a közösséget.

Talán sok embernek furcsán hangzik, de én most is, amikor elindulok egy utazásra, akkor a Jóisten nevében indulok el. Van, hogy magamban, előfordul, hogy hangosan mondom el utazás előtt az imádságomat. Nagy felelősség ez a munka, hiszen itt nemcsak magamra, de az utasokra is vigyáznom kell. Ezért is vettem át büszkén az elismerést, amit hárommillió kilométer balesetmentes közlekedéséért kaptam.

Tovább

A másik vallását becsüld meg, a magadét pedig tartsd meg

Nemeskér nyugdíjas ács

Takács Ernő – nyugdíjas ács, Nemeskér

Olyan templomban nevelkedtem, ahol csodálatos ácsmunkák vannak. Az itteni templomoszlopok tölgyből készültek. A fával való foglalkozás az egyik legszebb mesterség, olyan, mint az imádság. A fával csak szívvel lehet dolgozni.

Bognárként nem sokat tudtam tevékenykedni, mert megalakultak a termelőszövetkezetek, s akkor már erre a szakmára nem volt szükség. Ács voltam. Szerettem odafigyelni a részletekre, a mívességre.

Engem Nemeskéren kereszteltek. Fiatalon is nagyon szerettem a templomba menni. Ifjú koromban is nagyon sokat számított nekem a gyülekezeti közösség, de most, idősebb koromban érzem át igazán, hogy mit jelent az Isten házában imádkozni. Megjegyzem: mindig jó volt Isten igéjét hallgatni. Amikor a templomba betérek, átgondolom az egész hetemet, számot adok arról, hogy mit végeztem, és hálát adok a mögöttem lévő feladatokért.

Édesapám azt mondta, hogy „a másik vallását becsüld meg, a magadét pedig tartsd meg”. Mindig ez volt bennem, s így közelítettem másokhoz is. Igyekszem ezt nap mint nap megélni.

Tovább

Aki büszkén mondja, hogy evangélikus

Ágfalva Győr-Moson-Sopron megye

Gritsch Mátyás – nyugdíjas, Sopronbánfalva

A kitelepítést és ’56-ot is átéltem, és itt maradtam. Nem volt könnyű dolgunk, az általános iskola negyedik osztályáig csak németül tanultunk. A kitelepítést követően a 25 fős osztályból ketten maradtunk. Az utcán sem volt kívánatos, hogy németül beszéljünk. Nehéz volt a régi osztálytársakat, barátokat elveszíteni.

A tanítóképző gyakorló iskolájába kerülve, evangélikus oktatásban részesültem. Prőhle Károly keresztelt meg és ugyanő konfirmált Bánfalván. Mivel tankönyvek annak idején nem voltak, ezért a professzor úr diktálta le a szöveget, s így tanultuk meg a hittannal kapcsolatos tudnivalókat. A szocializmus idején jóformán titkolni kellett, hogy az ember templomba jár.

1650-ben jött Sopron környékére az első felmenőm, már ő is evangélikus volt. Nekem az imádság lelki megkönnyebbülést jelent. Hiszem, hogy Isten segít a gondok megoldásában.

Jó látni, hogy a mostani lelkész házaspár mennyire törődik a fiatalokkal, az oktatásukkal, a megszólításukkal. Bízom abban, hogy ez nagy lendületet fog adni a jövőben a gyülekezetnek.

Tovább

Örömtelien és szabadon élni az életet

Ágfalva Győr-Moson-Sopron megye Sopronbánfalva tanár

Plöchl Ildikó – hittanár, Ágfalva

Evangélikusnak lenni nekem azt jelenti, hogy örömteli módon, szabadon élhetem meg az életemet. Szabadok vagyunk, és akár a hitről, akár az Istenről, akár az egyházról kérdéseket tudunk feltenni. Ezt nagyon fontosnak tartom. De nem csak én, hanem azok a fiatalok is, akiket tanítok.

A fiatalokat az vonzza az evangélikus egyházhoz, hogy nálunk bensőséges légkör uralkodik. Fontosnak tartják a krisztusi szeretetet, amit ebben a közösségben megkapnak.

Én is azt élem meg, hogy keresztény, evangélikus családhoz tartozom. Az ágfalvai és a sopronbánfalvai gyülekezet úgy működik, mintha egy nagy család volnánk. Ismerjük egymás gondját, baját, örömét és ahol tudunk, segítünk egymásnak. Jó érzés, hogy a gyülekezet tagjai tudják, hogy mi van velem, ismernek. Azt a krisztusi szeretetet igyekszünk nap mint nap megélni és átadni, amit Jézus kétezer évvel ezelőtt megélt itt a Földön. Nekem az a legfontosabb, hogy evangélikusként ember lehetek, olyan, aki a másikra is figyel.

Tovább

Emberségről példát adni

Ágfalva Győr-Moson-Sopron megye rendőr

Akácos Tamás – nyugalmazott rendőr, Ágfalva

Határőrségen és rendőrségen is dolgoztam. Gyakran találkoztam olyan emberekkel, akik jobb sorsot érdemeltek volna. A pokoltól a mennyig láttam sok életsorsot, szomorú helyzeteket éltem meg. Átható segítséget csak szóban tudtam adni, igyekeztem támasz lenni. Szomorú volt látni, hogy egyes családok mindent feltettek arra, hogy a jobb reményt követve olyan országba jussanak, ahol jobban meg tudnak élni, mint otthon és gyakorlatilag teljesen a nullára kerültek. Segíteni azon túl, hogy emberségesen bántunk velük, nem volt módunk. De szavakkal tudtunk segíteni…

Az evangélikusság számomra a hit megélésén túl egy fontos hagyományt és örökséget is jelent. Édesapám családfánk felkutatásával is foglalkozik, abból is látszik, hogy már évszázadokra visszamenőleg a lutheri tanok alapján éli meg családunk az istenhitet. Nekem két gyermekem van, ők velünk együtt szintén az evangélikus templomba járnak. Nagyobbik lányom idén fog konfirmálni. Én a szüleimtől kaptam a hitet, szeretném gyermekeimnek is továbbadni.

Tovább

Egymást megbecsülve élni

Győr-Moson-Sopron megye Sopron Nemeskér Líceum tanár

Raffai Balázs – tanár, Nemeskér

Szüleim vegyes-házassága okán otthon a felekezetköziségben éltük meg hitünket. Kisiskolásként kezdtem a nemeskéri gyülekezetbe járni, ahol egy veretes, Krisztus központú evangélikusságot kaptam. Mindkettőért hálás vagyok. Később, a Líceumban ezek formálódtak bennem. Itt a nyitottságot tanultam meg, egymás elfogadása felé terelgettek bennünket. Így az iskolában – a felekezeti sokszínűségnek köszönhetően – már tanulóként is megtapasztaltam az ökumenikus közösség szépségét.

Feleségem református, négy gyermekünk van. A családon belül az evangélikusság számomra azt jelenti, hogy mindenkit elfogadunk úgy, amiben felnőtt, amiben hisz. Segítjük a másikat és lehetőséget adunk arra, hogy mindenki gyakorolhassa a vallását. A családban a közös pontok vannak kiemelve: az imádkozás, a Biblia olvasása.

Kémia tanítás mellett evangélikus hitoktató is vagyok. A hittanórákon igyekszem a saját csoportomnak is úgy fogalmazni, hogy mindenkinek az értékeit emeljem ki. Meggyőződésem, hogy nem azt kell hangsúlyoznunk ami elválaszt, sokkal inkább azt, ami összeköt.

Tovább

A gyülekezet jó és összetartó közösség

Sopron Győr-Moson-Sopron megye diák

Hirschler Anna – diák, Sopron

A Líceumban tanulok és a gyülekezeti ifjúság tagja is vagyok. Nagyon jó, összetartó a közösség. Itt olyan emberekkel lehetek együtt, akikre tudom, hogy számíthatok. Amikor idekerültem, akkor még sokakat nem ismertem, majd egyre jobb barátok lettünk.

A német istentiszteletekre is járok, ezeket Holger Manke lelkész tartja. Nagyon jó, hogy a szolgálatba bevon minket, mi is felolvashatunk az istentiszteleten. Ezeket nagyon élvezzük.

Az ifiken sokat énekelünk, az evangélikus énekek nagyon tetszenek. Az Áldásoddal megyünk vagy a Mélyből hozzád száll szavam énekek a kedvenceim. Az áldás azt jelenti, hogy Isten vigyáz ránk, állandóan ott van velünk, hogy segít, ha szükséges. Ezt igyekszem nemcsak mondani, hanem megélni is. Sokszor érzem azt, hogy Isten segít.

Miért jó evangélikusnak lenni? A közösség mindenképpen az első, az, hogy figyelünk egymásra. Én szeretek a gyülekezetben lenni. Kedvelem az együttlétet. Jöjjön el, akit érdekel, próbálja ki, hogy milyen itt, és ha tetszik, akkor maradjon közöttük.

Tovább

Kereszténynek lenni jó!

Harka Győr-Moson-Sopron megye keresztelő

Németh Melinda – Harka

Párom felmenői sokat tettek a gyülekezetért. A családom nem annyira vallásos, de ők is nagyon elfogadóak. Én a lányommal, Dorottyával együtt keresztelkedtem meg. A keresztelő előtt hat alkalommal külön is találkoztunk Mesterházy Balázs lelkésszel, vele a keresztségről, hitről, egyházról beszélgettünk. Engem ez a beszélgetés ébresztett rá igazán arra, hogy nagyon jó kereszténynek lenni. Felfedeztem, hogy az Istennel együtt járás jóra terel, arra tanít, hogy értékeljem, és ne lebecsüljem azt, amink van. Rájöttem, hogy jó köszönetet mondani és hálát adni.

Dorottyát azért kereszteltük meg, mert fontosnak tartjuk, hogy tartozzon valahova, hogy útmutatást kapjon majd az élethez. Részben ezt mi itthon is megadjuk neki, de számunkra lényeges, hogy gyülekezethez is tartozzon.

Nekem fontos az az üzenet, amit az istentiszteleten hallok. Ez igazán segít a tájékozódásban. Párommal a baba mellett minden este imádkozunk. Hálát adunk gyermekünkért, a napért, és azért a boldogságért, ami körülvesz minket.

Tovább
«
12