Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | Ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (32),diák (30),nyugdíjas (30),tanár (23),Tolna megye (22),Bács-Kiskun megye (18),Nógrád megye (18),Pest megye (17),Győr-Moson-Sopron megye (15),Baranya megye (15),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (14),Miskolc (14),kántor (10),Szekszárd (8),egyetemista (8),Budapest (7),Cinkota (7),Soltvadkert (7),evangélikus (7),pedagógus (7),Györköny (7),felügyelő (6),tanuló (6),Siklós (6),Sopron (6),Szeged (6),Balassagyarmat (5),pénztáros (5),óvónő (5),tanító (5),Zánka (5),Magyarbóly (5),Domony (5),Ipolyszög (4),Ipolyvece (4),Csongrád megye (4),Pilis (4),Pápa (4),Nemesleányfalu (4),Zomba (4),Ágfalva (4),orvos (4),Balatonfüred (4),Várpalota (4),Nagyvázsony (4),könyvtáros (3),Felsőpetény (3),konfirmáció (3),Fejér megye (3),kereskedő (3),Nemeskér (3),Szentantalfa (3),Csővár (3),Kiskőrös (3),Mohács (3),Békés megye (3),presbiter (3),Jász-Nagykun-Szolnok megye (3),postás (3),Cegléd (3),Székesfehérvár (3),Kecskemét (3),gimnazista (2),Felsőnána (2),Szécsény (2),Láthatóan evangélikus (2),imádság (2),Szolnok (2),őstermelő (2),Lovászpatona (2),Kisdörgicse (2),láthatóan evangélikus (2),Penc (2),eladó (2),könyvelő (2),Vácegres (2),cukrász (2),Dörgicse (2),Harta (2),énekkar (2),buszsofőr (2),üzletvezető (2),gondnok (2),asszisztens (2),hittan (2),Balatonakali (2),szoftverfejlesztő (2),programozó (2),Harka (2),Páhi (2),család (2),keresztelő (2),rendőr (2),Dunatetétlen (2),Sopronbánfalva (2),futó (1),Bikács (1),levéltár (1),gyűjteményvezető (1),sportoló (1),Szélrózsa (1),teológushallgató (1),Kiskunhalas (1),költő (1),hitoktató (1),házaspár (1),távközléstechnikus (1),villamosmérnök (1),Csót (1),kozmetikus (1),másodfelügyelő (1),Fehérvárcsurgó (1),Péterfy (1),szerelő (1),webszerkesztő (1),történész (1),gazdasági referens (1),gyógyszertári asszisztens (1),hittantanár (1),köztisztviselő (1),közgazdász (1),Gyomaendrőd (1),Szentendre (1),zenetanár (1),informatikai tanácsadó (1),egyházfi (1),dajka (1),Mezőtúr (1),falugondnok (1),Tét (1),építész (1),Győr (1),tűzoltó (1),fejlesztőmérnök (1),recepciós (1),XVI. kerület (1),állatorvos (1),énekkarvezető (1),Kondoros (1),szakács (1),gyermekotthon (1),gyülekezeti felügyelő (1),élelmezésvezető (1),gyógyszerész (1), Bács-Kiskun megye (1),házasság (1),ács (1),nefrológus (1),kesztyűs (1),varrónő (1),Kaskantyú (1),laboráns (1),Kazincbarcika (1),tisztviselő (1),jogász (1),hagyomány (1),egészségügy (1),Kétbodony (1),logopédus (1),gyülekezeti pénztáros (1),Líceum (1),Beremend (1),mezőgazdász (1),ápolónő (1),zenész (1),irodavezető (1),óvoda (1),Veszprém (1),szociális munkás (1),anyakönyvvezető (1),Vöröstó (1),fodrász (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),fazekas (1),szakmunkás (1),borász (1),hentes (1),Fancsal (1),nővér (1),nyomdász (1),Békéscsaba (1),Nagymányok (1),vállalkozó (1),Vanyarc (1),Alsószeli (1),esztergályos (1),gépészmérnök (1)

Ki dolgát mind az Úrra hagyja

Szentiványi Lajos – nyugdíjas buszsofőr, gyülekezeti felügyelő, Lovászpatona

Régen nagyon nagy evangélikus közösség élt itt. Ma a város beszippantja az ifjúságot, ott tudnak tanulni és dolgozni, így kevesen maradtunk.

Én a rendszerváltás előtt is jártam templomba. A hit számomra kikapcsolódás és töltekezés a mindennapi gondok között. A közösség meghatározó, főleg az, hogy evangélikusként együtt lehetünk.

Az imádság egyben könyörgés is, hogy az Úr meghallgasson minket, és segítsen, hogy a jó és igaz úton haladjon az életünk. Az úrvacsora is ehhez tartozik, feloldozást ad az elkövetett hibák alól.

Egészen fiatalon lettem autóbuszvezető. Ez nem is egy szakma, hanem hivatás, hiszen nagyon sok ember életére kellett vigyázni, épségben szállítani őket. Nyugdíjig másfél millió kilométert vezettem, büszkén mondom, hogy baleset nélkül. Munkám során nagyon sok mindenkivel megismerkedtem, közvetlen kapcsolatom volt az utasokkal.

Tovább

Nálunk az imádság a mindennapjaink része

Pápa Veszprém megye gazdasági referens

Kovács Gyöngyi – gazdasági referens, gyülekezeti számvevőszéki elnök, Pápa

A vas megyei Mersevátról származom. Nagymamám által kerültem közel Istenhez. Kisgyermekként ő tanított imádkozni, hittanra vitt, együtt jártunk templomba is. Ez a szellemiség kíséri az életemet. Gyermekeim egyházi iskolába jártak, őket már én tanítottam imádkozni.

Nálunk az imádság a mindennapjaink része, az Úrtól tanult imát, az esti imát szoktuk mondani. Ez kapaszkodót ad a hétköznapokra. Vallom, hogy az imádság által a nehézségeken is át lehet lendülni.

A templom meghittsége nyugalmat, békességet és megnyugvást ad nekem. Az istentisztelet bekoronázza a hetet. A Keresztény Média Alapítvány munkájában is részt veszek, a Mai ige sorozatot mindig olvasom, továbbítom, az is kapaszkodót ad nekem.

Tovább

Feladatunk a krisztusi értékrendről tanúskodni!

tanár presbiter Lovászpatona Veszprém megye

Szenténé Bácsi Zsuzsanna – biológia és kémia szakos tanár, presbiter, Lovászpatona

A Krisztushoz tartozás nem csak hit, hanem egy értékrend követése is. Mindezt otthonról hoztam. Gyermekkoromban minden este előkerült a Biblia, édesapám azt olvasta nekünk. A kemény és következetes nevelés jelen volt az életemben. Olyan közösségben nőttem fel, ahol megtapasztaltam, hogy egymást szeretik, segítik az emberek, a bajban egymás mellé állnak.

Az 1960-as években a szülőknek nem kis tortúrába került, hogy beírassák a gyermekeket hittanra. Bennünket járattak. Egyetem alatt kicsit eltávolodtam a közösségtől, majd mikor elkezdtem pedagógusként dolgozni, csatlakoztam a gyülekezet munkájához, feladatokat vállaltam, a kórusban is éneklek.

A nevelésben a legfontosabb a példamutatás. Tanárként arra törekszem, hogy a gyermekeket egymás elfogadásán túl az élő és élettelen természet tiszteletére is tanítsam.

Az élet nagy kérdéseire az Úrtól kaphatjuk meg a választ. Ha Istenre hagyjuk a dolgainkat és követjük a szeretet parancsát, akkor minden megoldódik az életünkben. Aki az Istenben bízik, az soha nincs egyedül, mindig lesz támasza!

Tovább

Tanítani csak példamutatással lehet!

Pápa pedagógus tanár Veszprém megye

Kovács Endre Zoltánné Ica néni – pedagógus, Pápa

Csikvándon kezdtem az evangélikus életet. Szüleim annyira szegény családból származtak, hogy édesanyámat, mint harmadik gyermeket már nem tudták nevelni, őt a győri diakónusok oktatták és nevelték. Nagyon kedves, szép emlékek kötnek a diakonisszákhoz. Édesapám katolikus volt, de soha nem volt a családban abból gond, hogy más felekezethez tartozunk. Életemet másként, mint hogy evangélikus legyek el sem tudnám képzelni, gyermekeimet és unokáimat is ebben a szemléletben neveltem.

Életemet igyekeztem Krisztus tanításai szerint élni, tisztességes családi életünk van, szép pedagógusi hivatással. Magyarország ötödik német nemzetiségi szakfelügyelője voltam, amire ma is büszke vagyok. A gyülekezetben az asszonykört vezetem, presbiter vagyok, a Sola Fide Alapítvány titkára, sőt, a kórusban is éneklek. Erőm és tehetségem szerint igyekszem az egyházat szolgálni.

Tanítani csak példamutatással lehet. Amikor a hittan és erkölcstan kérdése előjön, akkor igyekszem a diákokat biztatni, hogy válasszák a vallásukat.

Tovább

Aki versekkel szolgálja a gyülekezetet

Nagyvázsony költő Veszprém megye nyugdíjas

Prácser Károlyné Schvalm Rózsa – nyugdíjas, Nagyvázsony

Az ember élete teljesen megváltozik, ha megerősödik a hite! Gyermekként hittanra, istentiszteletre jártam, de volt egy igen hosszú időszak az életemben, amikor nem igazán kötődtem a gyülekezethez. Egyszer, az akkori lelkész, Horváth József, megszólított az utcán és megkérdezte, hogy miért nem lát engem a templomban. Azt mondtam, hogy nekem nagyon sok a dolgom, sose tudok odaérni… Igazság szerint akkor is hittem, de a gyülekezethez nem tartoztam.

Amikor édesanyám súlyos beteg lett, akkor kezdtem sokat imádkozni, kértem, hogy segítse meg az Úr. Betegsége alatt a lelkész úr többször is eljött édesanyámat meglátogatni, vigasztalást nyújtott neki és nekem is. Azóta fiammal együtt ismét járok a templomba, újra része vagyok a közösségnek.

Szeretek verseket írni. Legtöbb versemet a prédikációk, igeszakaszok inspirálják. Olyankor elmélyedek a szövegben, átgondolom és vers lesz belőle, amit később az istentisztelet keretében el is szavalok. Ezzel is igyekszem a gyülekezetet szolgálni.

Tovább

Hit nélkül nem élhet teljes életet az ember!

távközléstechnikus Pápa másodfelügyelő Veszprém megye

Vajda Imre – nyugalmazott távközléstechnikus, másodfelügyelő, Pápa

Egy nagy múltú evangélikus településről, Celldömölkről kerültem 1983-ban Pápára. Egy ideig még visszajártam a celldömölki templomunkba, majd amikor fiam a pápai gyülekezetbe kezdett hittanra járni, én is mentem vele. Az akkori lelkész felkért prespiternek, majd pénztáros lettem, később a gyülekezet könyvelését is örömmel végeztem.

A szocializmus idején az állampárttal nem volt kapcsolatom, hátrányom sem volt abból, hogy gyülekezeti tisztséget is betöltök. Közvetlen munkatársaim tudták rólam, hogy hívő ember vagyok, külön öröm volt, hogy egyik kollégám Győrött volt presbiter, így meg tudtuk beszélni az egyház ügyeit, valamint erősítettük egymást.

Hit nélkül nem élhet az ember! Ha valamiben hiszünk, akkor a bálványok helyett miért ne Jézus Krisztusban higgyünk! Feleségem katolikus, ökumenikusan éljük meg a hitünket. Én ugyanúgy elkísérem feleségemet a zarándokutakra, mint ahogyan ő eljön velem az evangélikus találkozókra. Gyermekeim is hitben élnek, büszke tagjai vagyunk az egyháznak.

Tovább

Akinek a gyülekezet a közössége

Pápa Veszprém megye nyugdíjas pénztáros

Gungl Zoltánné Gyöngyi néni – nyugdíjas, gyülekezeti pénztáros, Pápa

Egyházi közösségbe olyan emberek járnak, akik egy nézeten vannak velem: hisznek Istenben és tisztelik egymást. Mi nem szaladunk el a másik mellett, amikor találkozunk, hanem örülünk egymásnak. Én mindig is társasági ember voltam, ezért fontos számomra az egymást erősítő gyülekezeti közösség.

Ha bemegyek egy templomba és egy kicsit leülök, akkor úgy érzem, hogy megtaláltam a lelki békémet. Szeretek elmélyedni, imádkozni.

Vallásos családba születtem, így már fiatalon megtapasztaltam, hogy az Úrban hinni jó. Ezt a hitet igyekszem a gyermekeimnek is átadni. Férjem a fiam után katolikus, lányom evangélikus. Mi meglehetősen ökumenikusan élünk, a vallás soha nem volt probléma, vagy megosztó nálunk. Tiszteletben tartjuk a másik vallási nézeteit, segítjük, kiegészítjük egymást, sőt, kölcsönösen eljárunk a másik istentiszteletére is.

Tovább

Aki a gyülekezetben találta meg az életét

Csót tanár pénztáros Veszprém megye

Udvardi Imréné Betti néni – tanító, gyülekezeti pénztáros, Csót

Az evangélikus gyülekezetben találtam meg az életemet! Nem csak az örök életre gondolok, hanem a földi életemet is nekik köszönhetem. 2000-ben konfirmálkodtam, azt követően, hogy a 19 éves fiamat visszaadtam az Úrnak. A gyász idején sokan próbáltak mellém állni, de a bánatomon se a pszichiáterek, se a barátaim nem tudtak segíteni. Mesterházy Zsuzsanna lelkésznő volt az, aki időt és energiát nem sajnálva, napi szinten meglátogatott, lelki vezetőmmé vált. Egy idő után le tudtam tenni a terhemet, bekapcsolódtam a gyülekezet életébe, azóta igyekszem életemmel bizonyságot tenni.

Farkas Ervin lelkésszel a bibliaórán nem csak az igéről beszélünk, hanem arról is, hogy miként tettünk bizonyságot Istenről. Fontos, hogy megéljük a személyes kapcsolatot, hogy felfedezzük, hogy életünkkel Istent hirdethetjük!

Tanítóként minden gyermekben megkeresem azt a jót, amit Isten beléjük ültetett. Vallom, hogy mindenki valamilyen küldetéssel jön a világra, ezt próbálom bennük megtalálni. Szeretettel, biztatással közeledem feléjük, akiktől a szeretetet vissza is kapom.

Tovább

Az orgonálás számomra imádság

Vöröstó kántor gépészmérnök fejlesztőmérnök Veszprém megye

Kolontári Attila – gépészmérnök, fejlesztőmérnök, kántor, Vöröstó

Evangélikusnak lenni identitást jelent, azt, hogy egész életem – ahogy a munkát végzem, ahogy a világban vagyok – ebben a szellemiségben telik.

A soproni Líceumban tanultam, majd egyetemistaként kezdtem el igazán a gyülekezetbe járni. Fiatalon annyira nem éltem meg az istentisztelet lényegét, mára a hálaadást és a közösséget fedezem itt fel.

Az orgonálás számomra imádság. A nagyvázsonyi lelkész, Németh Szabolcs biztatására kezdtem el hat éve a kántori szolgálatot. Eljártam a fóti kántorképzőbe is. Munka mellett nem könnyű gyakorolni, de igyekszem minél jobban játszani. Fejlesztőmérnökként egy multinál dolgozom, úgy érzem, hogy a hit és a kántori szolgálat tartást ad, amire mások is tisztelettel felnéznek.

Luther azt mondja, hogy ha valaki becsületesen végzi a munkáját, akkor az is imádságnak vehető. Ma, amikor kizsákmányolásról szól a világ, jó, ha észrevesszük, hogy nekünk nem a korszellemet kell követnünk, hanem életünkkel szükséges evangélikusságunkat, hitünket képviselnünk.

Tovább

Tudom, hogy milyen Isten nélkül, vagy Őáltala élni

Szentantalfa Veszprém megye gondnok fazekas könyvtáros

Nagy Lászlóné – könyvtáros, fazekas, gyülekezeti gondnok, Szentantalfa

Huszonnégy éves voltam, amikor megkeresztelkedtem. Előtte és a kereszteléskor sem jelentett számomra ez semmit. Az én szüleim egyáltalán nem kötődtek az egyházhoz, sőt, teljesen az ellenkező oldalról közelítettek a hit kérdéséhez. Párom családjában több lelkész is volt, nagyon szerettük egymást, ezért hajlottam a keresztségre.

Amikor bejöttem a templomba, először olyan volt, mintha szappanbuborékba léptem volna be: bár körbevett, de én nem voltam a része. Ma már mondhatom, Isten irgalma, hogy ide jöttem, hiszen olyan lelkészek voltak a gyülekezetben, akik idővel mégis be tudtak vonni a gyülekezetbe. Ezt férjem és családja is csak erősítette. Közel kerültem a közösséghez és Istenhez, olyat kaptam, ami elhanyagolhatatlan az ember életében.

Tudom, hogy milyen Isten nélkül, vagy Őáltala élni. Őáltala sokkal gazdagabb lesz az ember! Istenbe lehet kapaszkodni, tőle erőt meríteni. És mindezt nem csak Istentől, hanem a gyülekezeti közösségtől is meg lehet kapni, hiszen bármilyen problémával fordulunk egymás felé, itt megerősítést, segítséget kapunk.

Tovább

Akinek a templom a második otthona

nyugdíjas Nemesleányfalu Veszprém megye

Vörös Lajosné – nyugdíjas, gyülekezeti gondnok, Nagyvázsony, Nemesleányfalu

Az én őseim egészen a vallásüldözésig visszamenőleg evangélikusok voltak. Nagy öröm, hogy evangélikusságomat nem csak megélhetem, hanem továbbadnom is sikerült. Gyermekeim, unokáim és dédunokáim is gyakorló hívők, megélik az Istennel való közösséget.

Ebbe a gyülekezetbe születtem, ide jártam gyermekként, hittanórákon is itt vettem részt. Régen itt evangélikus iskola is volt. Minden alkalommal imádsággal kezdtük a tanórát, és azzal is fejeztük be. Ez meghatározó lett az életemben. Ma is hiszek abban, hogy az imádság meghallgatásra talál, vigasztalást és erőt ad.

Én a családomban, a templomban és a gyülekezet közösségében érzem igazán jól magamat.

Tovább

Akinek a szocializmus alatt a házában tartották az istentiszteleteket

Zánka Veszprém megye nyugdíjas

Marosszéky Gábor – nyugdíjas, Zánka

Az 1950-es évektől kezdve ide, a zombai templomba jártam vasárnapi iskolába. Ez nem volt egyszerű dolog, hiszen a rendszer nem tekintett jó szemmel ránk. Édesapám jegyző volt, mégis azt mondta, hogy a családja a rendszertől függetlenül eljár a templomba. Ezért el is bocsátották.

A család a legkisebb egység, erre nagyon vigyázni kell. A család egységéhez a vallás is hozzásegít.

Feleségem katolikus, és mivel 1986-ig nem volt Zánkán katolikus templom, így az 1970–80-as években, több mint húsz évig nálunk, a házunkban tartották a katolikus istentiszteleteket! Még harangláb is volt az udvarunkon, és kápolnát is felszentelték. Erre evangélikusként nagyon büszke vagyok.

Három gyermekem van. Ők is gyakorolják a hitüket és hozzánk hasonlóan hitben nevelik az unokáinkat is.

Fontos, hogy ismerjük és tiszteljük egymást, így én az ökumené híve vagyok. Ha valamerre megyek, akkor minden egyházi intézményt meg szoktam látogatni.

Tovább
«
123