Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | Ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

diák (33),nyugdíjas (32),Veszprém megye (32),tanár (24),Tolna megye (22),Nógrád megye (22),Pest megye (22),Bács-Kiskun megye (19),Baranya megye (15),Győr-Moson-Sopron megye (15),Miskolc (14),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (14),kántor (10),egyetemista (8),tanuló (8),Szekszárd (8),Cinkota (7),Budapest (7),Soltvadkert (7),Györköny (7),pedagógus (7),evangélikus (7),felügyelő (6),Pilis (6),Siklós (6),Sopron (6),Ipolyszög (6),Szeged (6),Balassagyarmat (6),Domony (6),pénztáros (5),tanító (5),Magyarbóly (5),Cegléd (5),óvónő (5),Zánka (5),Békés megye (4),Kecskemét (4),Ipolyvece (4),Balatonfüred (4),Jász-Nagykun-Szolnok megye (4),Pápa (4),orvos (4),Nemesleányfalu (4),Nagyvázsony (4),presbiter (4),Ágfalva (4),Várpalota (4),Zomba (4),könyvtáros (4),Csongrád megye (4),konfirmáció (3),asszisztens (3),vállalkozó (3),Szentantalfa (3),postás (3),Mohács (3),Csővár (3),Nemeskér (3),Szolnok (3),Felsőpetény (3),Kiskőrös (3),kereskedő (3),Székesfehérvár (3),Fejér megye (3),Vácegres (2),láthatóan evangélikus (2),Szécsény (2),Láthatóan evangélikus (2),Balatonakali (2),hitoktató (2),Dörgicse (2),gondnok (2),Felsőnána (2),Harta (2),Kisdörgicse (2),énekkar (2),buszsofőr (2),Lovászpatona (2),gimnazista (2),Dunatetétlen (2),üzletvezető (2),őstermelő (2),cukrász (2),imádság (2),könyvelő (2),történész (2),keresztelő (2),Kondoros (2),hittan (2),szoftverfejlesztő (2),gyógyszerész (2),Páhi (2),rendőr (2),Penc (2),család (2),Kétbodony (2),programozó (2),Sopronbánfalva (2),eladó (2),Harka (2),költő (1),fejlesztőmérnök (1),házaspár (1),Csót (1),távközléstechnikus (1),szerelő (1),Bikács (1),levéltár (1),Fehérvárcsurgó (1),webszerkesztő (1),gyűjteményvezető (1),másodfelügyelő (1),kozmetikus (1),állatorvos (1),Mezőtúr (1),közgazdász (1),gyógyszertári asszisztens (1),zenetanár (1),Győr (1),Péterfy (1),harangozó (1),takarító (1),építőipar (1),Szélrózsa (1),egyházfi (1),dajka (1),recepciós (1),Tét (1),építész (1),tűzoltó (1),énekkarvezető (1),gépészmérnök (1),Szentendre (1),Gyomaendrőd (1),hittantanár (1),köztisztviselő (1),gazdasági referens (1),varrónő (1),ápolónő (1),gyermekotthon (1),hentes (1),Békéscsaba (1),irodavezető (1),laboráns (1),gyülekezeti pénztáros (1),hagyomány (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),Líceum (1),villamosmérnök (1),futó (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),nyomdász (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1), Bács-Kiskun megye (1),informatikai tanácsadó (1),falugondnok (1),sportoló (1),Kiskunhalas (1),teológushallgató (1),XVI. kerület (1),tisztviselő (1),Beremend (1),Veszprém (1),óvoda (1),szakmunkás (1),borász (1),Vanyarc (1),zenész (1),szociális munkás (1),fodrász (1),szakács (1),fazekas (1),anyakönyvvezető (1),Alsószeli (1),esztergályos (1),házasság (1),kesztyűs (1),gyülekezeti felügyelő (1),élelmezésvezető (1),logopédus (1),nefrológus (1),ács (1),Nagymányok (1),Fancsal (1),nővér (1),mezőgazdász (1),Vöröstó (1)

Tanuljunk a gyermekektől

Bánszki Éva – bölcsődei kisgyermeknevelő, Pilis

A kisgyermekek rendkívül tisztán és őszintén élik meg érzéseiket, egész lényükkel a szeretetet képviselik. Közel hozzák azt a feltétel nélküli, a másik ember felé való odafordulást, melyre Jézus tanít minket.

Azért szeretek gyermekekkel foglalkozni, mert bár mi neveljük őket, valójában általuk mi is változhatunk. Hiszem, hogy az őszinteséget, mások elfogadását nekünk, felnőtteknek újra kell tanulnunk ahhoz, hogy közelebb kerüljünk önmagunkhoz és a kereszténység lényegéhez.

Családom évszázadokra visszamenőleg Pilishez és az evangélikus templomhoz kötődik. A gyülekezethez tartozásban az is fontos, hogy van egy olyan közösség, ahol tudunk egymásról, és igyekszünk azonos értékrend mellett élni az életünket.

Tovább

Erős vár a mi Istenünk!

Kirchmayer Ferencné, Zsuzsa – presbiter, volt ügyintéző, nyugdíjas, Pilis

Istenben hinni, a gyülekezethez tartozni, büszkén azt mondani, hogy „evangélikus vagyok” – igazából az életemet jelenti. Nagyon sokat köszönhetek a gyülekezetemnek.

Fiatalként kerültem közel az Úrhoz, azóta érzem, hogy mennyi mindenben segített az Isten. Azért is tudok mindig jókedvű lenni, mert megtapasztaltam, hogy minden hiányosságom ellenére valóban szeret engem az Isten.

Az istentiszteletre járás hozzátartozik a lelki békémhez. Templomba indulás előtt el szoktam olvasni a prédikáció alapigéjét, hogy tudjak rajta gondolkodni. Az igehirdetésnél többször érzem, hogy az személyesen nekem szól. Ilyenkor van, hogy el is sírom magam.

Az úrvacsorában megtapasztalom Isten rám irányuló szeretetét, megerősít abban, hogy ő velem van.

Reggelenként az Útmutatót, esténként Zászkaliczky Pali bácsi áhítatos könyvét olvasom. Hitem által úgy igyekszem élni, hogy odafigyeljek másokra.

Tovább

A hit élteti az embert!

Pintér Miklós – nyugalmazott gyógyászatisegédeszköz-készítő, korábbi felügyelő, Pilis

A vallást gyermekkoromban a szüleim és nagyszüleim által ismertem meg. Ez az idők folyamán tovább érlelődött, hitté formálódott bennem. Minél jobban az életemet a gyülekezetben éltem, annál jobban tudtam mélyebben, lelkileg is Krisztus felé fordulni és bízni az ő segítő és mindig utat mutató erejében.

A hit élteti az embert! Mi valójában nem a saját erőnkből, hanem Krisztus hitéből és példájából merítkezünk!

Azért fontos, hogy az ember higgyen az Úrban, mert Isten ezáltal tud nap mint nap megerősíteni, segíteni minket. Az úrvacsorával élés is ehhez a lelki támaszhoz tartozik. Ilyenkor az ember feltöltődik, megtisztul, egyúttal tudja, hogy Jézus miértünk jött a Földre, és értem és érted is a keresztfára ment, hogy áldozata által a mi életünket segítse.

A gyülekezet közössége számomra régen és most is nagyon sokat jelent. Igyekszem a gyülekezetben minél több időt eltölteni. Mi itt egy nagy család vagyunk, együtt élünk, együtt lélegzünk.

Tovább

Az evangélikus gyülekezetben minden ember számít!

Barna Mónika Diána – diák, Pilis

Egyszer, amikor anyukámmal sétáltunk, nagyon sok embert láttunk a templom előtt. Megkértem, hogy menjünk be mi is a templomba. Azóta vagyok az evangélikus gyülekezet tagja.

A hit egy támasz a számomra. A hit által tudom, hogy van valaki, aki mindig segíteni fog, még a legnagyobb problémában is. Ő nem hagy el, mellettem van, őrá ezer százalék, hogy támaszkodhatok.

Konfirmáltam, szoktam úrvacsorát is venni. Ezt megtiszteltetésnek veszem, mert érzem, hogy Jézus az én részem is.

Nagyon szeretek énekelni, a gyülekezeti énekkarba is járok. Az énekek nagyon megfognak, mindegyiknek van valamilyen jelentése. Az énekkarban erről többször is beszélünk.

Az evangélikus gyülekezetben minden ember számít! Nagyon szeretek idejárni, mert nagyon jó programok vannak, összetartó csapat vagyunk, figyelünk egymásra.

Tovább

A gyülekezetben figyelnek egymásra az emberek

Pilis diák tanuló Pest megye

Laczkó Levente Bálint – diák, Pilis

Nagyon szívesen járok a gyülekezeti alkalmakra. Számomra az itteni közösség egy olyan családot jelent, akik őszintén együtt élnek, közösen részt vesznek az istentiszteleteken és más gyülekezeti alkalmakon. Itt figyelnek egymásra az emberek!

A hit számomra lelki megnyugvás és kapaszkodó. Boldog vagyok, hogy hiszek Istenben. Nagyon szeretem a Zsoltárok könyvét, Máté evangéliumát és Mózes könyveit. A teremtés története nagyon különleges, ott a világ kezdetét ismerhetjük meg.

Reggel és este, de nap közben is szoktam imádkozni. Ilyenkor Istennel beszélgetek, köszönetet mondok neki, van, hogy kérek is tőle, valamint hálát adok az életért.

Tovább

Minden percért hálával tartozunk az Úrnak!

Szamos Lászlóné Zsuzsa – nyugalmazott dajka, egyházfi, Pilis

Az egyházi szolgálat számomra meghatározó, úgy érzem, hogy a gyülekezeti munka is közelebb segít engem az Úrhoz.

Kisgyermekkorom óta járok templomba. Először a nagymamám hozott el ide, ő volt, aki az első imádságot megtanította nekem. Később a szüleimmel mentem. Férjemmel és gyermekeimmel együtt is mindig örömmel jöttünk a gyülekezetbe. Most már az unokáimmal vagyok itt. Két kislány- és egy fiúunokám van. Felemelő érzés volt őket imádkozni tanítani. Nagyon nyitottak a tanulásra, már több hittanversenyt is megnyertek.

Az embernek vannak mélységei az életben, amikor különösen is érzi, hogy kell a kapaszkodó ahhoz, hogy megmaradjon az Úr útján. Az úrvacsoravétel számomra a lelki békét, a megtisztulást és az Istennel való közeli kapcsolatot jelenti. Próbálok minden alkalmat megragadni, hogy élni tudjak ezzel a szentségünkkel.

Hiszem, hogy minden percért hálával tartozunk az Úrnak, ezért is fontos számomra a családi igénk: „Akik az Úrban bíznak, erejük megújul, szárnyra kelnek, mint a sasok, futnak, és nem lankadnak meg, járnak, és nem fáradnak el.” (Ézs 40,31)

Tovább

Akinek a templom az otthona

Pilis Pest megye nyugdíjas üzletvezető

Jansik Mihályné – nyugalmazott üzletvezető, Pilis

Számomra az evangélikusság a születésemtől kezdődik. Itt, a pilisi templomban kereszteltek meg, itt konfirmálkodtam, férjemmel az esküvőnk is a templomban volt és gyermekeink, unokáink keresztelése is itt történt. Férjem harminc éven keresztül itt dolgozott, egyházfi, pénztáros, gondnok is volt. Mi itt éltük az életünket. Számunkra a templom az otthonunk! Ez az a hely, ahol az Úristennel való kapcsolatunk épülhet.

A szocializmus idején nem volt könnyű a hit gyakorlása, de ha valaki a szívében elhatározta, hogy az Úrhoz kötődik, akkor nem volt akadály. Gyermekeimet hittanra járattam, igaz, többször is előfordult, hogy többen megpróbáltak erről lebeszélni, de nem sikerült nekik. Ehhez az is kellett, hogy fiaimra semmi panasz nem volt, így nem tudtak zsarolni minket.

Két éve volt az ötvenedik házassági évfordulónk. Ez jó lehetőség volt arra, hogy visszatekintsek és meglássam: az Úr keze vezette az életünket. Életünk pedig itt, a gyülekezetben volt teljes. Hálás vagyok, hogy a hit örömét át tudtuk mi is adni, és gyermekeink és unokáink is Isten tanítása szerint élnek.

Tovább

A közösség, ahol jó lenni

Pilis Pest megye kereskedő nyugdíjas

Riegerné Janega Györgyi – nyugalmazott kereskedő, Pilis

Én vagyok a gyülekezet egyik „legfiatalabb tagja”, ugyanis nem olyan régen csatlakoztam a közösséghez. Katolikusként nevelkedtem, amíg élt a nagymamám addig jártam a templomba. Szüleim ezt később nem érezték fontosnak, így elmaradtam.

Az én életemben mindig volt egy nyugtalanság. Nem feltétlenül tudtam, hogy mi hiányzik, csak azt éltem meg, hogy valami nem kerek. Mióta Pilisen élünk bekerültem az evangélikus közösségbe, sőt, az énekkarba is meghívtak énekelni. Egyszer eljöttem egy bibliaórára is és itt maradtam. Felkerestem a lelkészt, kértem, hogy hadd vehessek részt a konfirmáción. Úgy érezem, hogy most vagyok a helyemen, jól érzem itt magam.

Szívesen jövök az alkalmakra, úgy érzem, hogy itt megnyugvást kapok. Az istentiszteletek mindig feltöltenek. Amikor valamilyen rendezvény van én itt vagyok és igyekszem segíteni. Ez egy olyan közösség, ahol jó lenni.

Tovább