Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (23),diák (19),Nógrád megye (18),nyugdíjas (18),Bács-Kiskun megye (15),Tolna megye (13),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (12),Miskolc (12),Győr-Moson-Sopron megye (11),tanár (10),Baranya megye (8),egyetemista (8),evangélikus (7),Cinkota (7),Budapest (7),Soltvadkert (7),Szeged (6),Balassagyarmat (5),Zánka (5),kántor (5),Siklós (5),Szekszárd (5),Ipolyvece (4),Nemesleányfalu (4),Sopron (4),Csongrád megye (4),Balatonfüred (4),Ágfalva (4),Ipolyszög (4),Várpalota (4),Pest megye (4),óvónő (4),Csővár (3),Györköny (3),Zomba (3),Nemeskér (3),Felsőpetény (3),könyvtáros (3),tanuló (3),Nagyvázsony (3),Kiskőrös (3),Szentantalfa (3),Láthatóan evangélikus (2),hittan (2),eladó (2),konfirmáció (2),család (2),Kisdörgicse (2),cukrász (2),orvos (2),Szécsény (2),láthatóan evangélikus (2),imádság (2),Felsőnána (2),pénztáros (2),őstermelő (2),énekkar (2),Székesfehérvár (2),Balatonakali (2),Harta (2),keresztelő (2),Harka (2),Dörgicse (2),Dunatetétlen (2),kereskedő (2),Páhi (2),szakmunkás (1),zenész (1),gyülekezeti felügyelő (1),felügyelő (1),szociális munkás (1),óvoda (1),logopédus (1),fazekas (1),Veszprém (1),gondnok (1),élelmezésvezető (1),anyakönyvvezető (1),könyvelő (1),buszsofőr (1),esztergályos (1),Alsószeli (1),asszisztens (1),nővér (1),Nagymányok (1),Fancsal (1),Vanyarc (1),vállalkozó (1),pedagógus (1),varrónő (1),kesztyűs (1),nefrológus (1),mezőgazdász (1),ács (1),házasság (1),ápolónő (1),Kiskunhalas (1),teológushallgató (1),XVI. kerület (1),sportoló (1),futó (1),irodavezető (1),Fejér megye (1),villamosmérnök (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Domony (1),borász (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1),nyomdász (1), Bács-Kiskun megye (1),gimnazista (1),Békéscsaba (1),Békés megye (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),Penc (1),hagyomány (1),Magyarbóly (1),Mohács (1),tisztviselő (1),Kétbodony (1),rendőr (1),gyermekotthon (1),programozó (1),hentes (1),szoftverfejlesztő (1),gyógyszerész (1),Líceum (1),gyülekezeti pénztáros (1),laboráns (1),Beremend (1)

Akinek átszövi az életét a hit

Györköny Tolna megye könyvelő nyugdíjas

Pánczél Éva – nyugalmazott könyvelő, Györköny

Az én életemet átszövi a hit. Érzem, hogy az Úr irányítja a lépteimet, nap mint nap tapasztalom, hogy átsegít a nehézségeken. Volt, amikor nem figyeltem az Isten igéjére, de mára már tudom, hogy mindennek oka van, nincsenek véletlenek. Igyekszem úgy élni, hogy azokat a dolgokat, amik történnek, mindig a jó oldalról, az Úrnak tetsző megközelítésből figyeljem.

Azt gondolom, hogy valójában nem rosszak az emberek. Sokszor kapunk pofonokat másoktól, de lehet, hogy én is, ha nem is szándékosan, de másoknak nehézséget okozok.

A hit számomra megnyugvást, köszönetet, segítségkérést, hálaadást és közeli kapcsolatot jelent. Nem azt mondom, hogy könnyen megy, de igyekszem én is mindenkinek megbocsátani. A megbocsátás felszabadít engem is, de a másikat is.

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk egymásban azt, amit keresünk. A györkönyi gyülekezetben egymásra találtunk, tudunk egymásnak segíteni, közösen imádkozni. A közösség ereje abban is megmutatkozik, hogy gyarapodik a gyülekeztünk, a fiatalok szép lassan otthonra találnak a közösségünkben.

Tovább

Aki a felebarátjában a testvért látja

Zomba Tolna megye esztergályos Alsószeli

Újvári Gyula – esztergályos, Zomba

Evangélikusságomat születésemhez tudnám visszavezetni. Mint az itteni evangélikusok többsége, így szüleim is Felvidékről, Alsószeliből települtek át Zombára. Én már itt születtem. Az egész családom életvitelét, így a neveltetésemet is a lutheránusság határozza meg.

Feleségem katolikus, de velem együtt jár ebbe a templomba. Ez a gyülekezet a szimpatikus nekünk, itt érezzük jól magunkat. Szeretjük Zoltán lelkész úr beszédét hallgatni, azt, ahogyan érzékenyen és pontosan elénk tárja a Biblia üzenetét. Hazafelé menet a feleségemmel megvitatjuk, hogy mit jelent a heti üzenet a számunkra.

Én az Istent nem tekintem megfoghatatlannak, vallom, hogy a természetben is, bennem is, mindenben ott van az Úr. Így ha meglátok egy madarat, egy növényt, akkor a teremtmény csodáit látom bennük. Ugyanígy van ez a másik emberrel is: ha felebarátomat nem tudom szeretni, akkor mi értelme van az egésznek? Akkor valami csúsztatás van az életben… Hogy ha ezt megérezzük és megértjük, akkor tudunk Istenről beszélni.

Tovább

Az Istenhez fordulás megkönnyebbülés

Felsőnána Nagymányok nyugdíjas Tolna megye

Werstroh Henrik – nyugdíjas, Felsőnána

Szüleim gyakorló hívők voltak, már gyermekkoromban arra neveltek, hogy gyülekezetbe járni jó. Ennek az lett az eredménye, hogy egész életemben ragaszkodtam az egyházhoz.

Sváb létemre 1950-ben bevittek a határőrséghez katonának. Ez korántsem volt mindennapos, hiszen a határőrség államvédelmi hatóság volt. De én ott sem tagadtam meg sem a származásomat, sem azt, hogy vallásos vagyok, hogy hiszek Istenben.

Nagymányokon olyan közösségünk volt, ahol önkéntes munkában fel tudtuk építeni a templomot. Erre nagyon büszke vagyok. Hetvenéves koromban költöztem Felsőnánára. Az itteni gyülekezetnek is aktív tagja vagyok, jól ismerjük és segítjük egymást.

Ha nekem gondom, vagy problémám van, akkor a családomon kívül az Istenhez fordulok először. Ezt tanultam, e szerint is próbálok élni.

Úrvacsoravétel előtt a bűneimet az Isten előtt megvallom és megbánom. Ezáltal könnyebbnek érzem magam, hiszen tudom, hogy Isten kegyelme rám is kiárad.

Az Istenhez fordulás megkönnyebbülés – én legalábbis így érzem. Nekem nem múlik el úgy egy nap, hogy ne imádkoznék reggel, délben és este.

Tovább

Nekem soha nem volt kérdés, hogy én Istenhez tartozom

Szekszárd könyvtáros Tolna megye

Németh Judit – nyugalmazott könyvtárigazgató, Szekszárd

Büszkeséggel tölt el, hogy a templomalapító lelkész, Németh Gyula unokája vagyok. Ő 1908-ban kezdte el 52 településről szervezni az evangélikusokat. Édesapámhoz, H. Németh Istvánhoz hasonlóan, 42 éven keresztül szolgálhatott.

Életem első nagy felszabadító gondolata édesapámtól származik, aki azt mondta, hogy nyugodtan mondhatjuk: „Jézusom, testvérem.” Ez az, ami minden bajban és örömben végigkísér engem.

Amikor az emberek arról beszélnek, hogy milyen gyötrődésekkel jár a hit, és hogy milyen nehéz megtartani Isten parancsolatait, akkor azt szoktam mondani, hogy számomra a hitben való járás –életforma. Nekem soha nem volt kérdés – még a pubertás korban sem –, hogy Istenhez tartozom. Ez annak is köszönhető, hogy három generáció élt itt a parókián, ahol minden az Istenről szólt.

„Légy hű mindhalálig” – ez a családunk igéje. Ezt nem nehéz betartani, ha az ember nyugodtan rábízza magát Istenre. Mint ahogy dédanyám mondta: „Mind jó, amit Isten tészen.” Ebben a sokszor istentelennek tűnő világban, Európa elhitetlenedésében gondolom és hiszem, hogy ott munkálkodik az Isten…

Tovább

Nagyon jó a gyülekezeti közösség tagjának lenni!

Szekszárd diák Tolna megye

Szombat Sára Virág – diák, Szekszárd

Nagyon szeretek énekelni. Hittanórán megtanultuk azt az éneket, hogy „Kimegy a magvető…” Nagyon tetszik az üteme, dinamikája és teljesen megértettem, amiről éneklünk. Az ének egy magvetőről szól, aki kimegy a mezőre és szétszórja a magokat. Van olyan mag, amely a kövek közé esik, és így nem tud majd a növény gyökere mélyre hatolni. A másik mag pedig ki tud kelni a jó földből. Megértettem, hogy itt arról is szó van, hogy Isten segítségével mi is naggyá, terméssé tudunk válni.

A gyülekezeti életet nagyon szeretem. Nem minden hétvégén, de amikor ráérünk, akkor anyukámmal és a testvéremmel együtt járunk az istentiszteletre. Egy nagyon jó közösség tagja lehetek itt. A lelkészünk, Zoli bácsi, a gyermekek nyelvén is elmondja Isten igéjének az üzenetét, így nem csak a felnőttek értik meg, hanem mi is.

Igaz, hogy az ifjúsági órák péntekenként vannak, így a hét fáradalmai már látszanak rajtunk, de nagyon jó itt lenni. Ez az egy óra olyan, ahol teljesen ki tudunk kapcsolódni, töltekezünk és jól érezzük magunkat.

Tovább

Aki nem hisz semmiben, annak nincsen mire támaszkodnia

Tolna megye Szekszárd diák

Sándor Zsigmond – diák, Szekszárd

Aki nem hisz semmiben, annak nincsen mire támaszkodnia. Én tudom, hogy Isten mindent tud mindenkiről, benne meg lehet bízni és rá lehet támaszkodni. Vannak dolgok, amiket nem szívesen mondok el másnak, de Istennel meg tudom beszélni. Ez jó érzés. Én Istenre támaszkodok a leginkább. Azért fontos nekem Jézus, mert tudom, hogy Ő segít nekem. Azért is szoktam hozzá fordulni, hogy növeljem az önbizalmam és magabiztosabb legyek.

A gyülekezetbe azért szeretek járni, mert itt sok mindenkit ismerek és élvezetesek az ifjúsági órák. Az ifi elején játszani szoktunk, sokat viccelődünk, és olyan dolgokról beszélünk, amik érdekelnek.

Istentiszteletre a családdal együtt szoktunk menni. Szeretem, hogy a szövegek és képek ki vannak vetítve. Örülök, hogy a lelkész a gyermekek nyelvén is elmagyarázza a történetet, mert így én is megértem. Énekelni is szoktam, kedvenc énekem a „Mélyből hozzád száll szavam”. Ezt azért szeretem, mert ebben benne van, hogy támaszkodjunk Istenre és hogy Tőle kérjük a segítséget.

Tovább

Akinek az Úr kíséri az életét

Zomba Tolna megye nyugdíjas

Füzi Józsefné Mária – nyugdíjas, Zomba

Mezőberényben születtem, ott konfirmáltam, oda jártam hittanra. Később Békéscsabán éltem. Békés megyében nagyon sok az evangélikus, én is egy ilyen családból származom. 1981 óta élek Zombán. Mi először katolikus templomba jártunk, mert régebben itt nem volt evangélikus istentisztelet.

Férjem beteg volt, elhunyt, akkor jöttem a közösségbe. Nagyon szeretem a gyülekezetet, mert valódi, befogadó emberek vesznek körül. Az istentisztelet előtt és után mi együtt vagyunk és beszélgetünk, megosztjuk örömeinket és bajainkat egymással. Úgy érzem, hogy nemcsak az Isten van mindig velem, hanem a gyülekezet közössége is kíséri az életemet.

Én átéltem, hogy mit jelent az, hogy az Úr a nehézségben is velünk van. Férjem betegágya mellett is rengeteget imádkoztam. A Jóisten meghallgatott engem, és megadta, hogy még közel nyolc évig együtt lehettünk. Érzem és tudom, hogy az Úr szerető keze vezet engem.

Tovább

Az emberszeretet útján élni

Szekszárd Tolna megye orvos nefrológus

Dr. Wágner Gyula – nyugdíjas orvos, nefrológus, Szekszárd

Hálás vagyok, hogy orvos lehetek. Családom neveltetése révén érzelmi típusú ember vagyok, s inkább a lírai oldalát nézem a dolgoknak. Lehetséges, hogy ebből is fakad az emberszeretetem. Ez meghatározza azt is, hogy hogyan viselem gondját a betegnek, valamint hogy miként terelem feléjük a nővéreket. A hit az életben és a hivatásomban is nagy segítséget jelent. Vallom: ha az ember tudja, hogy benne Krisztus él, akkor úgy próbál élni, hogy az a cselekedetiben is megjelenjen.

Bár katolikus templomban kereszteltek, feleségemmel az evangélikus templomba kezdtem járni. A szekszárdi evangélikus közösség presbiternek is választott, e szerint próbálok a gyülekezeten belül tevékenykedni és másoknak segíteni. Rendszeresen részt veszünk az egyházi konferenciákon, hogy szélesebb távlatokba helyezzük egyházi ismereteinket. Azt gondolom, hogy nem az tesz evangélikussá, ha a különbözőségekről vitatkozunk, persze, az is fontos, de lényegesebb, hogy bennünk van Krisztus és ezt közvetítsük.

Tovább

A házastárs Isten ajándéka

Szekszárd orvos Tolna megye házasság

Dr. Wágner Gyuláné Emília – nyugdíjas szemorvos, Szekszárd

A jegyeseknek oktatják, hogy „a házastárs Isten ajándéka”. Én így tekintek a férjemre. Evangélikus családban születtem, konfirmáltam, a hit magától értetődő volt nekem. Édesanyám akkor is beíratott a hittanra, amikor politikai okokból – hogy ne akadályozza a továbbtanulásunkat – megpróbálták erről lebeszélni. Sopronba jelentkeztem kereskedelmi szakközépiskolába, de mivel a jellemzésembe bekerült, hogy klerikális családból származom, ezért nem vettek fel. Csornára kerültem gimnáziumba, majd onnan az orvosi egyetemre. Tulajdonképpen az édesanyám sziklaszilárd hitének köszönhetem a hivatásomat és az egyetemen megismert férjemet, valamint három gyermekünket és tíz gyönyörű unokánkat.

A gyülekezet egészen más, mint a másfajta közösségek, hiszen a Krisztushoz tartozás élménye sehol máshol nincs meg. Mindegy, hogy ki honnan jött, hogy egyébként hova tartozik, olyan összetartó erő van itt, ami csak a Szentlélek ereje lehet. A presbiterképzőn is – ahová az ország egész tájáról érkeztek ismeretlenek – megtapasztaltam a testvéri közösséget.

Tovább

Az evangélikus életet élni

Györköny Tolna megye gyülekezeti felügyelő őstermelő

Krausz Márton – őstermelő, gyülekezeti felügyelő, Györköny

Szüleim és nagyszüleim is mind evangélikusok voltak, én is ebbe a közösségbe születtem. Közel huszonöt éve vagyok a gyülekezet felügyelője, korábban presbiter voltam. Gyermekeimet úgy neveltük, hogy higgyenek Istenben, járjanak a gyülekezetbe. Ők is az evangélikus életet élik, bízom abban, hogy unokáim is ezt fogják.

Örülök, hogy érezhetem: Istenbe kapaszkodhatom. Reggel imádsággal kelek, este azzal fekszem. Amikor az istentiszteleten úrvacsoravétel is van, akkor arra már előre készülök. Ilyenkor átgondolom az életemet, utána pedig érzem, hogy Krisztus által felszabadulok.

Ez a gyülekezet nekem már olyan, mintha a második otthonom lenne. Gondozom a templomot, intézem a gyülekezeti feladatokat. Nem olyan, mint a kötelesség, hanem azért teszem, mert az életem része, szeretem csinálni. A györkönyi gyülekezetben mindenki kiveszi a részét a feladatokból, jó, egymásra figyelő közösséget alkotunk. Nagy öröm, hogy van egy fiatal lelkészünk, aki Istennek hála, meg tudja szólítani a fiatalokat is, így egyre nagyobb a gyülekezeti ifjúság.

Tovább

Krisztus keresztjére tekintő életet élni

Felsőnána Tolna megye

Schmidt Erzsébet – nyugdíjas, Felsőnána

Ebben a templomban kereszteltek, itt váltam hívővé. Családom hitt Istenben, tőlük azt a példát láttam, hogy jó az Úrhoz tartozni. Ugyanezt adtam át a gyermekeimnek is, akik meg is tartották evangélikusságukat.

Gyermekként, ha fagyira kaptam pénzt, akkor inkább a templomba mentem. Már akkor fontos volt nekem az ige, mert itt mindig olyat hallottam, ami engem érdekelt. Jó érzés volt, hogy megismerhettem a Biblia üzenetét, közben a templom szobrait, angyalait is néztem. Fiatalként még németül hallgattam az istentiszteletet, a kitelepítés után már magyarul hangzott az ige.

Úgy érzem, hogy a Jóisten mindig meghallgat engem, s ha problémám van, megvigasztal. Az imádságban le tudom személye elé tenni azt, ami nagyon bánt, vagy amit nagyon szeretnék. Ettől megnyugszom. Ennél nagyobbat nem is kérhetek Tőle.

Tudom, hogy Krisztus feláldozta önmagát értünk. Hiszem, hogy úgy kell élnünk, hogy döntéseinkben és életünkben ne felejtsük el az értünk hozott áldozatot.

Tovább

Az örök élet reménysége

Zomba Tolna megye élelmezésvezető

Patócs Sándorné Irén – élelmezésvezető, Zomba

Istenben hinni számomra azt jelenti, hogy a legjobb kapaszkodója van az életemnek. Amikor jó kedvem van, vagy amikor bánatos vagyok, mindig van kinek elmondanom a gyötrődéseimet, az örömömet.

A húsvét számomra az örömöt jelenti, valójában minden erről a jó hírről szól. Megnyugvás azt tudni, hogy van folytatás a földi élet után. Én egyedül maradtam, párom elhunyt. Mindig úgy gondolok rá, hogy ő csak előrement. Jaj de jó, hogy van hitem, hogy van miben megkapaszkodnom, hogy tudhatom, hogy nincs vége az életnek! Így húsvét az örök élet reménységét erősíti meg nekem. Az úrvacsoravétel is ehhez kapcsolódik. Ekkor Krisztussal találkozhatom. Előtte átgondolom, hogy mi történt velem és hálát adva, az örömöt és a bánatot leteszem Ő elébe.

Az istentiszteleten a prédikációkat szeretem leginkább. Minden istentisztelet után úgy megyek haza, hogy de jó, hogy elfelejthettem a mindennapok nehézségeit, mert erőt és biztatást kaptam!

Tovább
«
12