Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (27),nyugdíjas (21),diák (19),Nógrád megye (18),Tolna megye (17),Bács-Kiskun megye (15),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (13),Miskolc (13),tanár (12),Győr-Moson-Sopron megye (12),Baranya megye (10),egyetemista (8),Cinkota (7),evangélikus (7),Soltvadkert (7),Budapest (7),Pest megye (6),kántor (6),Szeged (6),Szekszárd (5),Balassagyarmat (5),Zánka (5),Sopron (5),Györköny (5),pénztáros (5),Siklós (5),Ágfalva (4),Ipolyvece (4),Csongrád megye (4),Ipolyszög (4),Balatonfüred (4),Nemesleányfalu (4),Zomba (4),óvónő (4),Várpalota (4),Szentantalfa (3),Felsőpetény (3),Csővár (3),Nagyvázsony (3),Nemeskér (3),Fejér megye (3),tanuló (3),Székesfehérvár (3),Kiskőrös (3),könyvtáros (3),orvos (3),pedagógus (2),cukrász (2),szoftverfejlesztő (2),gondnok (2),asszisztens (2),énekkar (2),hittan (2),őstermelő (2),konfirmáció (2),rendőr (2),programozó (2),imádság (2),Mohács (2),Felsőnána (2),Penc (2),Magyarbóly (2),eladó (2),Láthatóan evangélikus (2),Páhi (2),Harka (2),keresztelő (2),Harta (2),Dunatetétlen (2),kereskedő (2),Dörgicse (2),Balatonakali (2),Kisdörgicse (2),Pápa (2),Szécsény (2),család (2),láthatóan evangélikus (2),Fancsal (1),házaspár (1),nővér (1),üzletvezető (1),szerelő (1),Vanyarc (1),Vácegres (1),esztergályos (1),gyűjteményvezető (1),levéltár (1),vállalkozó (1),történész (1),Nagymányok (1),Alsószeli (1),Bikács (1),felügyelő (1),anyakönyvvezető (1),szociális munkás (1),zenész (1),fejlesztőmérnök (1),buszsofőr (1),gépészmérnök (1),fodrász (1),fazekas (1),Vöröstó (1),kozmetikus (1),Csót (1),másodfelügyelő (1),szakács (1),Fehérvárcsurgó (1),szakmunkás (1),Veszprém (1),könyvelő (1),óvoda (1),távközléstechnikus (1),webszerkesztő (1),Líceum (1),sportoló (1),Kiskunhalas (1),teológushallgató (1),XVI. kerület (1),futó (1),villamosmérnök (1),Békés megye (1),Békéscsaba (1),irodavezető (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Domony (1),borász (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1),nyomdász (1), Bács-Kiskun megye (1),gimnazista (1),hentes (1),ápolónő (1),gyülekezeti felügyelő (1),élelmezésvezető (1),logopédus (1),Beremend (1),házasság (1),varrónő (1),ács (1),nefrológus (1),kesztyűs (1),tisztviselő (1),hagyomány (1),laboráns (1),gyógyszerész (1),gyermekotthon (1),gyülekezeti pénztáros (1),Kétbodony (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),mezőgazdász (1)

Küzdenünk kell, hogy újra nagyobb közösséggé váljunk

Szécsény mezőgazdász Nógrád megye

Mosó Ottóné – mezőgazdász, Szécsény

Húszéves koromig a gyülekezet tagja voltam, majd hosszú kihagyás után tértem vissza az evangélikus közösséghez. Külső és belső hívás egyszerre jellemezte ezt az időszakomat. Hogy miért? Éreztem, hogy tennem kell valamit. A fiatalok nincsenek nagyon jelen a gyülekezetben, mi vagyunk a legfiatalabbak a templomban. Küzdenünk kell, hogy újra nagyobb közösséggé váljunk. Az utóbbi három évben sok mindent sikerült közösen csinálnunk, a templomot rendeztük, igyekeztünk másokat is megszólítani. Nagyon örülök, hogy ismét a közösség tagja vagyok. Hosszú idő kellett ahhoz, hogy visszataláljak, hogy ismét felismerjem Istent, most jutok el odáig, hogy az Istennel való kapcsolatra igent mondok, érzem és megélem.

Ez a közösség számomra nagyon sok belső erőt ad. Amit itt tizenketten-tizenhárman megvalósítunk, jelzés arra, hogy ha akarjuk, akkor meg lehet csinálni a dolgokat. Lendület jellemez minket, ami visszahat a családunkra, a hétköznapokra.

Tovább

Istenre figyelve találhatjuk meg életünk útját

Dörgicse Kisdörgicse Veszprém megye

Sárfi Lajosné Etelka – nyugdíjas, Kisdörgicse

Már gyermekként is ide jártam, ez a templom sokat jelent nekem. Nagycsaládba születtem, öten voltunk testvérek. Minket a szüleink is úgy neveltek, hogy a templom a második otthonunk legyen. Fiatalon is megtaláltuk a templom körül a teendőket, felnőttként szintén sokat segítettem. Ma is ide járok, amikor tudok, mindig rendezem egy kicsit a templom körüli dolgokat.

Leírhatatlan, hogy mit jelent számomra az imádság. Tudom, hogy énrajtam csak a Jóisten segít és örömömre mindig észre is veszem a segítségét. Ha Ő nem lenne velem, akkor nem bírnám a nehézségeket; Jézus ad nekem megnyugvást.

Születésnapom megegyezik a reformáció napjával, idén töltöm be a nyolcvannyolcadik életévemet. A családban mindenki evangélikus, ragaszkodunk a vallásunkhoz. Vallom, hogy az embernek nagyon fontos, hogy higgyen Istenben, hisz így megtalálja élete útját. A legszebb énekünk az Erős vár a mi Istenünk, hiszen tényleg úgy van, hogy ha Ő velünk van, akkor senki sem tud ellenünk tenni…

Tovább

A közös imádság öröme

Nemesleányfalu Nagyvázsony Veszprém megye

Farkas Károlyné – nyugdíjas, Nemesleányfalu

Magam katolikus vagyok, de mivel Nemesleányfalun nincs katolikus mise, ezért az evangélikus istentiszteletre járok. Mára vallom, hogy ehhez a közösséghez tartozom, itt vagyok otthon. Nagyon szeretek itt lenni, a közösség elfogad, szeretjük egymást. Jó érzés megélni az ökumenét.

Fontos számomra a közös imádság, hogy együtt mondjuk hitvallásunkat. Ez összeköt minket is, de egyúttal az Istennel is kapcsolatot teremt. Hiszek Istenben, ez megnyugvást, békességet jelent nekem.

Tovább

A másik vallását becsüld meg, a magadét pedig tartsd meg

Nemeskér nyugdíjas ács

Takács Ernő – nyugdíjas ács, Nemeskér

Olyan templomban nevelkedtem, ahol csodálatos ácsmunkák vannak. Az itteni templomoszlopok tölgyből készültek. A fával való foglalkozás az egyik legszebb mesterség, olyan, mint az imádság. A fával csak szívvel lehet dolgozni.

Bognárként nem sokat tudtam tevékenykedni, mert megalakultak a termelőszövetkezetek, s akkor már erre a szakmára nem volt szükség. Ács voltam. Szerettem odafigyelni a részletekre, a mívességre.

Engem Nemeskéren kereszteltek. Fiatalon is nagyon szerettem a templomba menni. Ifjú koromban is nagyon sokat számított nekem a gyülekezeti közösség, de most, idősebb koromban érzem át igazán, hogy mit jelent az Isten házában imádkozni. Megjegyzem: mindig jó volt Isten igéjét hallgatni. Amikor a templomba betérek, átgondolom az egész hetemet, számot adok arról, hogy mit végeztem, és hálát adok a mögöttem lévő feladatokért.

Édesapám azt mondta, hogy „a másik vallását becsüld meg, a magadét pedig tartsd meg”. Mindig ez volt bennem, s így közelítettem másokhoz is. Igyekszem ezt nap mint nap megélni.

Tovább

Akinek az Úr kíséri az életét

Zomba Tolna megye nyugdíjas

Füzi Józsefné Mária – nyugdíjas, Zomba

Mezőberényben születtem, ott konfirmáltam, oda jártam hittanra. Később Békéscsabán éltem. Békés megyében nagyon sok az evangélikus, én is egy ilyen családból származom. 1981 óta élek Zombán. Mi először katolikus templomba jártunk, mert régebben itt nem volt evangélikus istentisztelet.

Férjem beteg volt, elhunyt, akkor jöttem a közösségbe. Nagyon szeretem a gyülekezetet, mert valódi, befogadó emberek vesznek körül. Az istentisztelet előtt és után mi együtt vagyunk és beszélgetünk, megosztjuk örömeinket és bajainkat egymással. Úgy érzem, hogy nemcsak az Isten van mindig velem, hanem a gyülekezet közössége is kíséri az életemet.

Én átéltem, hogy mit jelent az, hogy az Úr a nehézségben is velünk van. Férjem betegágya mellett is rengeteget imádkoztam. A Jóisten meghallgatott engem, és megadta, hogy még közel nyolc évig együtt lehettünk. Érzem és tudom, hogy az Úr szerető keze vezet engem.

Tovább

Az emberszeretet útján élni

Szekszárd Tolna megye orvos nefrológus

Dr. Wágner Gyula – nyugdíjas orvos, nefrológus, Szekszárd

Hálás vagyok, hogy orvos lehetek. Családom neveltetése révén érzelmi típusú ember vagyok, s inkább a lírai oldalát nézem a dolgoknak. Lehetséges, hogy ebből is fakad az emberszeretetem. Ez meghatározza azt is, hogy hogyan viselem gondját a betegnek, valamint hogy miként terelem feléjük a nővéreket. A hit az életben és a hivatásomban is nagy segítséget jelent. Vallom: ha az ember tudja, hogy benne Krisztus él, akkor úgy próbál élni, hogy az a cselekedetiben is megjelenjen.

Bár katolikus templomban kereszteltek, feleségemmel az evangélikus templomba kezdtem járni. A szekszárdi evangélikus közösség presbiternek is választott, e szerint próbálok a gyülekezeten belül tevékenykedni és másoknak segíteni. Rendszeresen részt veszünk az egyházi konferenciákon, hogy szélesebb távlatokba helyezzük egyházi ismereteinket. Azt gondolom, hogy nem az tesz evangélikussá, ha a különbözőségekről vitatkozunk, persze, az is fontos, de lényegesebb, hogy bennünk van Krisztus és ezt közvetítsük.

Tovább

Akinek az imádság határozza meg az életét

Siklós Baranya megye kesztyűs nyugdíjas

Antal Józsefné – nyugdíjas kesztyűs, Siklós

Nagyon fontos számomra az imádság, lényegében ez határozza meg az életemet. Imámban a családomra, a gyülekezet tagjaira, a betegekre és a tisztelendő úrra is gondolok. Mi kicsiny gyülekezet vagyunk, a lelkész úrnak pedig nagy a körzete. Ezért is éljük meg áldásnak, hogy lelkész úr mégis jön és alkalmakat, istentiszteleteket tart nekünk. Nem engedi el a gyülekezetet.

Mindennap olvasom a Bibliát, szeretem az igét tanulmányozni. Tudom, hogy a hit nagyon sok mindenhez erőt és kitartást ad. Ez mindenkinek jót tesz, ezért akinek csak tudom, ajánlom, hogy éljen Isten szeretetében. Gyermekkoromtól szerettem a templomba járni, a prédikációt hallgatni, énekelni. Engem eddigi életem során semmi nem tántorított el attól, hogy a gyülekezetbe járjak. Bármi gondom-bajom volt, mindig úgy éreztem, hogy megsegített a Jóisten.

Tovább

Aki újraéleszti és továbbadja a hagyományt

Csővár varrónő

Péterfi Zoltánné Szekeres Mária – varrónő, Csővár

Evangélikusnak lenni legfőképpen azt jelenti a számomra, hogy az evangéliumot tanulmányozni, a Szentírás alapján élni. Lefekvéskor és felébredéskor is az Úrhoz fordulok, az Útmutatót nap mint nap olvasom. E nélkül nem tudnék elindulni. Az imádság nagy erőt jelent.

Így neveltem a fiamat is és most az unokáimat is. Amikor itt vannak, akkor már ők kérdezik: „Mama! Imádkozunk?” Ilyenkor közösen mondjuk az imádságot. Hároméves unokám összekulcsolja a kezét, és csillogó szemmel mondja az imát.

Gyermekkorunkban nem volt szlovák istentisztelet. Amikor elindultak a nemzetiségi választások, a közösség megbeszélte, hogy szeretné feleleveníteni a régi hagyományokat. Csővár község szlovák nemzetiségű evangélikus falu. Hála Istennek van érdeklődés a hagyomány életben tartására. Más szlovák településről is hívni szoktunk énekkarokat, nemrég Acsáról, Galgagutáról voltak nálunk. Ilyenkor az ottani gyülekezet is jön. Jó velük együtt lenni.

Tovább

A házastárs Isten ajándéka

Szekszárd orvos Tolna megye házasság

Dr. Wágner Gyuláné Emília – nyugdíjas szemorvos, Szekszárd

A jegyeseknek oktatják, hogy „a házastárs Isten ajándéka”. Én így tekintek a férjemre. Evangélikus családban születtem, konfirmáltam, a hit magától értetődő volt nekem. Édesanyám akkor is beíratott a hittanra, amikor politikai okokból – hogy ne akadályozza a továbbtanulásunkat – megpróbálták erről lebeszélni. Sopronba jelentkeztem kereskedelmi szakközépiskolába, de mivel a jellemzésembe bekerült, hogy klerikális családból származom, ezért nem vettek fel. Csornára kerültem gimnáziumba, majd onnan az orvosi egyetemre. Tulajdonképpen az édesanyám sziklaszilárd hitének köszönhetem a hivatásomat és az egyetemen megismert férjemet, valamint három gyermekünket és tíz gyönyörű unokánkat.

A gyülekezet egészen más, mint a másfajta közösségek, hiszen a Krisztushoz tartozás élménye sehol máshol nincs meg. Mindegy, hogy ki honnan jött, hogy egyébként hova tartozik, olyan összetartó erő van itt, ami csak a Szentlélek ereje lehet. A presbiterképzőn is – ahová az ország egész tájáról érkeztek ismeretlenek – megtapasztaltam a testvéri közösséget.

Tovább

Az evangélikus életet élni

Györköny Tolna megye gyülekezeti felügyelő őstermelő

Krausz Márton – őstermelő, gyülekezeti felügyelő, Györköny

Szüleim és nagyszüleim is mind evangélikusok voltak, én is ebbe a közösségbe születtem. Közel huszonöt éve vagyok a gyülekezet felügyelője, korábban presbiter voltam. Gyermekeimet úgy neveltük, hogy higgyenek Istenben, járjanak a gyülekezetbe. Ők is az evangélikus életet élik, bízom abban, hogy unokáim is ezt fogják.

Örülök, hogy érezhetem: Istenbe kapaszkodhatom. Reggel imádsággal kelek, este azzal fekszem. Amikor az istentiszteleten úrvacsoravétel is van, akkor arra már előre készülök. Ilyenkor átgondolom az életemet, utána pedig érzem, hogy Krisztus által felszabadulok.

Ez a gyülekezet nekem már olyan, mintha a második otthonom lenne. Gondozom a templomot, intézem a gyülekezeti feladatokat. Nem olyan, mint a kötelesség, hanem azért teszem, mert az életem része, szeretem csinálni. A györkönyi gyülekezetben mindenki kiveszi a részét a feladatokból, jó, egymásra figyelő közösséget alkotunk. Nagy öröm, hogy van egy fiatal lelkészünk, aki Istennek hála, meg tudja szólítani a fiatalokat is, így egyre nagyobb a gyülekezeti ifjúság.

Tovább

Jó hangulatú az evangélikus közösség

Cinkota diák Budapest

Táborszki Bálint – diák, Cinkota

Rendszeresen járok istentiszteletre, mert ott jó a hangulat és a közösség. Ott Istenről gondolkodunk, közösen imádkozunk. Énekelni is szoktam. Sok barátom van a gyülekezetben. Jó közöttük lenni.

Harmadik osztályos vagyok. Az iskolai hittanon sokat beszélgetek a lelkésszel. Nagyon jó, hogy kérdezhetek, hogy közösen gondolkodhatunk. Legutoljára Luther Mártonról tanultunk. Arról beszélgettünk, hogy Luther egy olyan országban élt, ahol a Biblia nyelvét nem értették, ezért volt szükség arra, hogy lefordítsa nekik. Így aztán mindenki megérthette a Szentírást.

Tovább

Krisztus keresztjére tekintő életet élni

Felsőnána Tolna megye

Schmidt Erzsébet – nyugdíjas, Felsőnána

Ebben a templomban kereszteltek, itt váltam hívővé. Családom hitt Istenben, tőlük azt a példát láttam, hogy jó az Úrhoz tartozni. Ugyanezt adtam át a gyermekeimnek is, akik meg is tartották evangélikusságukat.

Gyermekként, ha fagyira kaptam pénzt, akkor inkább a templomba mentem. Már akkor fontos volt nekem az ige, mert itt mindig olyat hallottam, ami engem érdekelt. Jó érzés volt, hogy megismerhettem a Biblia üzenetét, közben a templom szobrait, angyalait is néztem. Fiatalként még németül hallgattam az istentiszteletet, a kitelepítés után már magyarul hangzott az ige.

Úgy érzem, hogy a Jóisten mindig meghallgat engem, s ha problémám van, megvigasztal. Az imádságban le tudom személye elé tenni azt, ami nagyon bánt, vagy amit nagyon szeretnék. Ettől megnyugszom. Ennél nagyobbat nem is kérhetek Tőle.

Tudom, hogy Krisztus feláldozta önmagát értünk. Hiszem, hogy úgy kell élnünk, hogy döntéseinkben és életünkben ne felejtsük el az értünk hozott áldozatot.

Tovább