Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (29),nyugdíjas (23),diák (20),Nógrád megye (18),Tolna megye (18),Bács-Kiskun megye (15),tanár (14),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (13),Miskolc (13),Győr-Moson-Sopron megye (12),Baranya megye (11),egyetemista (8),Cinkota (7),Budapest (7),evangélikus (7),Pest megye (7),Soltvadkert (7),Szeged (6),Szekszárd (6),kántor (6),Györköny (5),Sopron (5),Zánka (5),Siklós (5),Balassagyarmat (5),pénztáros (5),Ipolyvece (4),Zomba (4),Ágfalva (4),Csongrád megye (4),Ipolyszög (4),Balatonfüred (4),Nagyvázsony (4),Nemesleányfalu (4),óvónő (4),Várpalota (4),Felsőpetény (3),Magyarbóly (3),Fejér megye (3),Szentantalfa (3),Pápa (3),Csővár (3),Nemeskér (3),tanuló (3),pedagógus (3),Kiskőrös (3),Székesfehérvár (3),orvos (3),könyvtáros (3),asszisztens (2),Felsőnána (2),hittan (2),konfirmáció (2),cukrász (2),szoftverfejlesztő (2),Penc (2),Mohács (2),programozó (2),énekkar (2),imádság (2),gondnok (2),Láthatóan evangélikus (2),őstermelő (2),eladó (2),rendőr (2),Dörgicse (2),láthatóan evangélikus (2),Balatonakali (2),Harka (2),kereskedő (2),Harta (2),Domony (2),Szécsény (2),Kisdörgicse (2),keresztelő (2),Dunatetétlen (2),család (2),Páhi (2),költő (1),óvoda (1),könyvelő (1),zenész (1),anyakönyvvezető (1),üzletvezető (1),szociális munkás (1),tanító (1),Veszprém (1),esztergályos (1),Nagymányok (1),postás (1),Alsószeli (1),Vanyarc (1),szakmunkás (1),felügyelő (1),vállalkozó (1),Vácegres (1),fazekas (1),távközléstechnikus (1),borász (1),Csót (1),másodfelügyelő (1),Fehérvárcsurgó (1),házaspár (1),szerelő (1),webszerkesztő (1),kozmetikus (1),fejlesztőmérnök (1),szakács (1),levéltár (1),történész (1),fodrász (1),Vöröstó (1),gépészmérnök (1),gyűjteményvezető (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Bikács (1),mezőgazdász (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),Kétbodony (1),futó (1),Sopronbánfalva (1),sportoló (1),hagyomány (1),teológushallgató (1),Kiskunhalas (1),Líceum (1),villamosmérnök (1),Békéscsaba (1),ápolónő (1),Békés megye (1),gyermekotthon (1),irodavezető (1),gyülekezeti pénztáros (1),laboráns (1),gyógyszerész (1),tisztviselő (1),XVI. kerület (1),ács (1),nefrológus (1),kesztyűs (1),varrónő (1),hentes (1),Kaskantyú (1),nővér (1),egészségügy (1),buszsofőr (1),házasság (1),gimnazista (1),informatikai tanácsadó (1),falugondnok (1),Beremend (1),logopédus (1),nyomdász (1),gyülekezeti felügyelő (1), Bács-Kiskun megye (1),élelmezésvezető (1),Fancsal (1)

A világra rácsodálkozva szüntelen hálát lehet adni

Nemesleányfalu Nagyvázsony

Völler Istvánné – nyugdíjas, Nemesleányfalu

A hit sokat jelent nekem. Már gyermekkoromban szerettem Istennel foglalkozni, a Biblia tanításán gondolkodni. Evangélikus szülők gyermeke vagyok, ők is olvasták a Szentírást, jártak templomba.

Úgy élek, hogy a körülöttem lévő világra rácsodálkozom. Az örömökért hálát adok, a megpróbáltatásokat elfogadom. Az imádságban az Istennel tudok értekezni. Közvetlenül Tőle tudok kérni és a köszönetemet is el tudom mondani. Abban biztos vagyok, hogy nemcsak akkor kell imádkozni, Istent hívni, ha bajban vagyok, hanem akkor is, amikor semmi problémám sincsen! Az egészséget, a családi nyugalmat külön megköszönöm az Úrnak. Természetesen voltak próbatételek is az életben, de az Isten ezzel csak formálja az embert. Még a nehézségek idején sem csüggedek el, mert Isten akkor is velem van, fordulhatok hozzá és Ő segít rajtam.

Tovább

Aki a szocializmusban is vállalta a hitét

Harta  Bács-Kiskun megye

Leiteizer Mátyásné Kati néni – nyugdíjas, Harta

A szocializmusban nem volt nagy dicsőség a templomba járás, a hit gyakorlása. Én akkor is jártam! Édesapámmal kiskorom óta ott voltunk, a nehezebb időkben sem maradtunk el. Egyedül akkor nem mentem a templomba, amikor a gyermekeimmel otthon kellett maradnom. Azóta is, ha egy mód van rá, ott vagyok az istentiszteleten. Büszkén mondhatom: nekem az egyház a mindenem!

Nem tudok úgy felkelni, hogy ne imádkozzam. Ha napközben valami jó ér, akkor mindig köszönetet mondok az Úrnak. Úgy érzem, hogy van, aki vigyáz rám. Minden pillanatban az jut az eszembe, hogy az Isten nem hiába teremtett – ezért mindig hálát adok.

Sajnálom, hogy a fiatalok nem annyira figyelnek oda Istenre. Azt gondolom, hogy biztatni kéne a fiatalokat, hogy járjanak templomba, ahol jobbat hallanak, mint más helyeken, sőt a saját kérdéseikre is választ kaphatnak. Bízom abban, hogy idővel ők is követnek majd minket, hiszen rájönnek, hogy csak Istennel lehet teljes az életük.

Tovább

Sok barátom jár a templomba

Székesfehérvár

Szabó-Lukoczki Barnabás – diák, Székesfehérvár

Jól érzem magam a templomban, mert sok barátom van itt. A családi istentiszteleten rajzolni szoktunk, Bercivel néha kergetőzünk is. Barátom egyszer beöltözött kutyusnak. Bibliai történetekről szoktunk beszélgetni, sokat éneklünk, és persze játszunk is.

József és testvérei – ez a kedvenc történetem. Tetszenek benne az álmok, például az, amikor József álmában a testvérei kévéi meghajlanak előtte. Aztán később a fáraó mellett lesz. Tetszik, hogy József megbocsát a testvéreinek.

Tovább

Akinek átszövi az életét az imádság

Kisdörgicse Veszprém megye

Fodorné Pálfi Edit – nyugdíjas, Kisdörgicse

Ebben a faluban születtem, itt kereszteltek meg, házasságot is itt kötöttem. Ha segíteni kellett a gyülekezetben, akkor férjemmel együtt mindketten részt vettünk a munkában. A létszám nálunk sajnos túlságosan is alacsony, már csak Sárffy Lajosnéval járunk ketten ebbe a templomba. A nyári időszakban a nyaralókkal együtt kicsivel többen vagyunk. Jézus mondja, hogy ahol ketten vagy hárman összejönnek az ő nevéért, ott Ő is jelen van. Mi ezt megéljük. Ő itt van köztünk és segítségünkre van.

Vannak napok – meg voltak is –, amikor csüggedek. Olyankor azt mondom, hogy „Uram, Istenem, adj erőt és segíts meg!” Imádsággal fekszem, imádsággal kelek. Ha járművel megyek, így indulok: „Uram, kísérd utamat!” Hálát adok azért is, mert még tudok menni, el tudom látni magamat, és mind a mai napig sok munkát végezhetek.

Hogy miért mosolygok? Mert az imádsággal le tudom tenni a terheimet.

Tovább

Isten mindig elérhető

Kiskőrös Bács-Kiskun megye

Kriskó Réka – Kiskőrös

Sokan azt gondolják, hogy aki keresztény az merev, megközelíthetetlen. Pedig nem! Bár ma már evidens nekem, hogy evangélikus vagyok, nem volt ez mindig így. Egy ideig nem jártam közösségbe. A változást anyósom és családja hozta el. Rajtuk egyféle természetességet, szelídséget láttam, ami által vágyni kezdtem arra, hogy Istent minél jobban megismerjem és kövessem.
Bibliaórára két éve kezdtem el járni. Azóta a csoport tagjai és az alkalom is nagyon fontosak nekem. Itt igazán otthon érzem magam és hálás vagyok, hogy ide kerültem. Ráhellel, másfél éves kislányommal a baba-mama klubba is járunk. Boldog vagyok, hogy már a csecsemőkortól kezdve van a gyülekezetben alkalom, ahol együtt, Isten közelében lehetünk.
Imádkozni az, amikor kiadhatom magamból azokat a gondolataimat, vívódásaimat, amiket nem biztos, hogy más emberrel meg tudok beszélni, vagy hogy mástól megkapnám a jó választ. Istentől viszont – hol később, hol előbb – mindig jön válasz. Számomra megnyugtató, hogy Ő mindig elérhető…

Tovább

Egy Isten van, és Ő szent

Nemesleányfalu Nagyvázsony Veszprém megye

Mészáros Lászlóné – nyugdíjas, Nemesleányfalu

Azt tartom, hogy egy Isten van, és Ő szent. Katolikus vagyok, de mivel itt nincs katolikus templom, ezért évek óta az evangélikus gyülekezetbe járok. Itt befogadtak, otthon érzem magam, mondhatom, hogy ide is tartozom.

Hiszek Istenben, de még az emberekben is! Ha valami baj van, akkor a Jóistenhez fordulok. Ő nemcsak a mindennapokban segít, hanem abban is, hogy meg tudjak bocsátani.

Isten nekem örömet jelent. Ő az, aki jóban és rosszban egyaránt szeret bennünket. Ő mindenhol ott van velünk, Ő az, aki – történjen bármi – soha el nem hagy minket.

Tovább

A gyülekezet számomra a kapaszkodó, a biztos pont, a közösség

Kaskantyú Kiskőrös Bács-Kiskun megye gimnazista

Bányai Tamás – gimnazista, Kaskantyú

Idén fogok a kiskőrösi evangélikus középiskolában érettségizni. Több vargabetű után úgy döntöttem, hogy a teológiára és az ELTE ének-zene szakára jelentkezem. Először vegyészmérnök akartam lenni, majd tanár, aztán Fóton, a kántorképzőn jött az elhívás.

Elsősorban cigány- és börtönmisszióban szeretnék majd szolgálni. Magam is negyedvérű cigány származású vagyok. Több helyen is azt láttam, hogy a cigányokat nem igazán sikerül a társadalomba integrálni. Nekem nagy példa Csepregi Erzsébet lelkész munkássága. Ő hatékonyan tudta közösségbe olvasztani a cigányokat, akik így ki tudtak törni korábbi helyzetükből.

Generációs probléma, hogy a fiatalok többsége nem fordul Istenhez. Én is ebben a szellemben nevelkedtem, de miután édesanyám elment, utána a gyülekezetbe kerültem. A kántori szolgálat hozta meg a változást. A gyülekezet számomra a kapaszkodó, a biztos pont, a közösség.

Tovább

Egy mosoly, egy jóízű köszöntés nagyon sokat jelenthet

Várpalota óvónő Veszprém megye

Lassu Tamásné – Várpalota

A Luther-rózsa számomra mindent kifejez. Ha az ember szívében ott él a Krisztus, akkor van igazán öröm, reménység és derű. Hiszem, hogy a bennem élő Krisztus végzi azt, ami nekem nagyon fontos.

Huszonöt éve dolgozom evangélikus óvodában. Az ember arra törekszik, hogy amit Isten igéjétől kapott, azzal az örömhírrel beszéljen a gyermekekhez, a szülőkhöz, a nagyszülőkhöz. A saját erőm nagyon kevés dologra lenne elég, szükségem van Krisztusra. Őáltala igyekszem nap mint nap végezni feladataimat, munkámat.

Azon túl, hogy óvónő kollégáimmal együtt szeretettel és türelemmel fordulunk a gyermekekhez, próbáljuk megmutatni a hit útját a bibliai történetek és a napi tevékenységek segítségével. Törekszem meghallgatni az embereket. Ha látom, hogy valaki szomorú, akkor próbálom úgy megszólítani, hogy érezze: kíváncsi vagyok arra, amit mond, és mi van vele. Tudom, hogy egy mosoly, egy jóízű köszöntés nagyon sokat jelenthet.

Tovább

Megnyugvást vinni a betegek közé

Diósgyőr-Vasgyár evangélikus egészségügy

Lászlóné Czelvikker Zsuzsa – Diósgyőr-Vasgyár

Egészségügyi területen dolgozom, így nagyon sokféle családdal találkozom. Kórházban, a sebészeti osztályon látom, hogy az emberek milyen sokat szenvednek. Ezt magamban nem egy esetben Jézus megpróbáltatásaival azonosítom. A munkámon túl megpróbálok segíteni – akár egy jó szóval, akár egy imádsággal – mindenkin, akin csak lehet. Abban bízom, hogy ha nem is sokat, de hitem által egy kicsi megnyugvást tudok adni azoknak, akik betegek.

Ha a keresztre ránézünk, a Jóistent kell látnunk benne. Hívő keresztényként mindent el kell követnünk, hogy életünkkel is minél közelebb kerüljünk Krisztushoz.

Egészen kicsi koromtól kezdve ebbe a gyülekezetbe járok. A lelkész beszéde folyamatosan feltölt, mindig viszek haza „valamit”. Gyermekemet is itt keresztelték meg, együtt is nap mint nap imádkozunk. Természetes számomra, hogy ide tartozom. Olvasom a Bibliát, járok istentiszteletre. Nekünk fontos, hogy higgyünk Istenben.

Tovább

Fontos, hogy a hitélet ne csak a templomban jelenjen meg

Sopron Győr-Moson-Sopron megye

Nagy Szabolcs – Sopron

Miért jó evangélikusnak lenni? Mert itt sok olyan dolgot megtehetsz, amit máshol nem. Ha van egy jó ötleted, akkor azt behozhatod, és megvalósíthatod.
Gazdasági területen, bankban dolgozom, emellett hitoktatói végzettségem is van. Az üzleti életben is lehet keresztyénként viselkedni. Egyrészt az üzletfelekkel úgy, hogy etikus vagyok, másrészt a hitemnek a munkatársakkal való napi kapcsolatban is meg kell mutatkoznia. A munkában jogszerűnek és tisztességesnek kell lenni, a közvetlen kapcsolatban az a fontos, hogy ha valakinek szólok, akkor azt szeretettel tegyem és ne haraggal.
Az aktív gyülekezeti életnek vagyok a híve. Fontos, hogy a hitélet ne csak a templomban jelenjen meg, hanem a hétköznapokban is látható és érezhető legyen. Hogy mi a hívó szó a 21. század emberének? Azokra a kérdésekre kell az egyháznak válaszolnia, amik az emberekben felmerülnek, vagy fel sem merülnek, de meghatározzák az életünket. Ilyen például az Isten jósága, a család megbecsülése, az őszinte emberi kapcsolatok fontossága.

Tovább

Fontos, hogy segítünk egymásnak

Balassagyarmat evangélikus Domony

Huszárik Ildikó – Balassagyarmat

Domonyból, egy evangélikus településről származom. Anyai ágon Zala megyei vagyok, nagyapám ott volt lelkész. Az egész családunk hitben nőtt fel. Bármi történt – ha jó, ha rossz –, az azért történt, mert a Jóisten így akarta. Elfogadom azt, ami történik velem. A nehézségeket is. Talán azért is lett ilyen kiegyensúlyozott az életem.

Az imádság, az éneklés, a templomba járás és maga a család a legmeghatározóbb nekem. Fontos, hogy segítünk egymásnak, együtt vagyunk. A gyülekezet felügyelőjeként a felelősség mellett leginkább azt élem meg, hogy mennyi segítséget tudok kapni a gyülekezet többi tagjától. Csak együtt tudjuk, a többiek önfeláldozó odaadásával megvalósítani azt a közösséget, ami a családot és a gyülekezetet egyaránt jellemzi.

Tovább

Az egyház az a hely, ahol meghallgatnak

Szeged

Deák Gábor – Szeged

Evangélikusként nevelkedtem, nekem természetes volt, hogy itt osztom meg a kérdéseimet, a velem történteket. A gyülekezetben nagyon sok embert megismerhettem, akik hasonlóak, mint én. Fontos nekem, hogy ugyanabban hiszünk, hogy ugyanazok a témák érdekelnek minket.
Hogy miért egy vallási közösségben érzem jól magam? Ha kivesszük a vallást belőle, nekem már akkor megérte, mert nagyon sok barátot, ismerőst szereztem itt, sokfelé járhattam, jó a csapat. Ha hozzátesszük a hitet, akkor viszont mindez kiegészül a valódi őszinteséggel. Itt felvállaljuk a kérdéseinket és meg tudjuk osztani egymással. Tetszik, hogy őszinték vagyunk.

Tovább