Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | Ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (32),nyugdíjas (30),diák (29),tanár (23),Tolna megye (22),Nógrád megye (18),Bács-Kiskun megye (18),Pest megye (15),Baranya megye (15),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (14),Győr-Moson-Sopron megye (14),Miskolc (14),kántor (10),egyetemista (8),Szekszárd (8),Soltvadkert (7),Budapest (7),Cinkota (7),evangélikus (7),Györköny (7),Siklós (6),Szeged (6),Sopron (6),pedagógus (6),felügyelő (6),tanuló (5),tanító (5),Zánka (5),pénztáros (5),Magyarbóly (5),Balassagyarmat (5),Balatonfüred (4),Ipolyvece (4),Domony (4),Pilis (4),Várpalota (4),óvónő (4),Ipolyszög (4),Zomba (4),Csongrád megye (4),orvos (4),Nemesleányfalu (4),Nagyvázsony (4),Pápa (4),Ágfalva (4),Nemeskér (3),Jász-Nagykun-Szolnok megye (3),Békés megye (3),Kecskemét (3),postás (3),könyvtáros (3),Szentantalfa (3),Fejér megye (3),Mohács (3),Csővár (3),presbiter (3),Kiskőrös (3),Felsőpetény (3),Székesfehérvár (3),kereskedő (3),Balatonakali (2),Láthatóan evangélikus (2),Dörgicse (2),könyvelő (2),Lovászpatona (2),Sopronbánfalva (2),Harka (2),Dunatetétlen (2),imádság (2),Szécsény (2),őstermelő (2),Harta (2),buszsofőr (2),énekkar (2),üzletvezető (2),Felsőnána (2),gondnok (2),Kisdörgicse (2),asszisztens (2),gimnazista (2),Penc (2),szoftverfejlesztő (2),Szolnok (2),programozó (2),Cegléd (2),hittan (2),konfirmáció (2),család (2),láthatóan evangélikus (2),rendőr (2),Páhi (2),cukrász (2),keresztelő (2),eladó (2),házaspár (1),fejlesztőmérnök (1),kozmetikus (1),gépészmérnök (1),távközléstechnikus (1),szakács (1),Vöröstó (1),Csót (1),webszerkesztő (1),Fehérvárcsurgó (1),másodfelügyelő (1),fazekas (1),szerelő (1),fodrász (1),történész (1),gazdasági referens (1),egyházfi (1),dajka (1),Szentendre (1),Gyomaendrőd (1),zenetanár (1),Kondoros (1),hitoktató (1),Mezőtúr (1),közgazdász (1),gyógyszertári asszisztens (1),hittantanár (1),köztisztviselő (1),költő (1),Vácegres (1),Bikács (1),levéltár (1),tűzoltó (1),építész (1),állatorvos (1),énekkarvezető (1),recepciós (1),Tét (1),gyűjteményvezető (1),házasság (1),gyógyszerész (1),laboráns (1),gyermekotthon (1),ápolónő (1),hentes (1),gyülekezeti pénztáros (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),Kétbodony (1),Líceum (1),Békéscsaba (1),irodavezető (1),falugondnok (1),XVI. kerület (1),informatikai tanácsadó (1),nyomdász (1),Kaskantyú (1),teológushallgató (1),Kiskunhalas (1),egészségügy (1),villamosmérnök (1),futó (1),sportoló (1),hagyomány (1),tisztviselő (1),Vanyarc (1),vállalkozó (1),Alsószeli (1),esztergályos (1),Nagymányok (1),borász (1),szakmunkás (1),szociális munkás (1),zenész (1),óvoda (1),Veszprém (1),Fancsal (1),nővér (1),gyülekezeti felügyelő (1),élelmezésvezető (1),logopédus (1),Beremend (1), Bács-Kiskun megye (1),varrónő (1),mezőgazdász (1),ács (1),nefrológus (1),kesztyűs (1),anyakönyvvezető (1)

A hittanórák jók!

Cinkota Budapest diák hittan

Szabó Zsófia – diák, Cinkota

A hittanórákat nagyon szeretem. Színezni szoktunk meg énekelni. A lelkészt, István bácsit is szeretem, mert kedves, mosolygós, olyan közvetlen velünk. A hittanóra elején és a végén imádkozunk.

Kedvenc énekem a „Kicsi katicabogár”. Ez arról szól, hogy egy ember arra kér egy katicabogarat, másszon fel az ujja végére. A katica megkérdezi, hogy ki teremtette. Az ember az mondja neki, hogy Isten teremtette a katicát is és az embert is. Az ember kéri, hogy adjanak ezért hálát, de a katica ezt nem tudja, ezért megegyeznek, hogy az ember megteszi helyette is.

Tovább

A családi összetartozás külön áldás

Ipolyszög Nógrád megye

Oravecz Józsefné – nyugdíjas, Ipolyszög

Nyolcvannyolcadik életévemben járok. Nekem nagyon fontos, hogy evangélikus vagyok. Fiatal koromban is és akkor is jártam templomba, amikor nem nagyon volt divat. Idős koromra, ha lehet azt mondani, még fontosabb nekem, hogy hiszek Istenben. Hogy ha nincs istentisztelet, akkor otthon leülök az asztalhoz, előveszem az énekeskönyvet és abból imádkozom és énekelek.

Három lányom és hat unokám van. Lányaim vasárnaponként eljönnek hozzám, együtt ebédelünk. A családi összetartozás külön áldás. Sajnos ma már kevés fiatal van a településen, és ez látható a templomban is. Itt kevés a munka, ezért az ifjak olyan helyre mennek, ahol dolgozni, tanulni, élni tudnak.

Szabó József püspök úr nagyon meghatározó volt számunkra. Mi, idősebbek, még most is sokat emlegetjük. Nagyon szépen beszélt, prédikációi olyanok voltak, mintha személy szerint nekem szóltak volna.

Tovább

Akinek a hit a biztos pont

Soltvadkert egyetemista tanuló

Farkas Zoltán – egyetemista, Soltvadkert

Konfirmáció előtt is jártam már a gyülekezetbe, de utána történt az igazi változás: rengeteg barátom lett az ifin. Számomra nagy élmény, hogy a legkülönbözőbb embereket össze tud kötni a hit, és egy közösséggé tud formálni. Amikor tehetem, ma is járok az ifjúsági alkalmakra. A keresztény közösség számomra azt jelenti, hogy számíthatunk egymásra, őszintén megbeszélhetjük a dolgainkat és akkor is támaszkodhatunk egymásra, ha valami baj van.

Huszonkét éves vagyok. Esténként nem tudok imádkozás nélkül lefeküdni. Próbálom ezt nem rutinként megélni: nemcsak azért imádkozom, mert „muszáj”, hanem mert belülről jön a késztetés. Az imában ki tudom mondani, hogy mit szeretnék; olyan is van, hogy önző módon kérek valamit, de a lényeg, hogy tudom: Ő mindig ott van nekem. Hiszem, hogy Istenhez bármilyen problémámmal fordulhatok.

A hit éltet. Ha rossz passzban vagyok, vagy összejönnek a fejem fölött a dolgok, akkor is tudom, hogy biztos pont van az életemben: az Isten és a hit.

Tovább

Istenre figyelő élet

Ipolyvece Nógrád megye ápolónő

Urbán Józsefné Erzsi néni – nyugalmazott ápolónő, Ipolyvece

Hosszú időn át a nógrádgárdonyi szanatóriumban voltam ápolónő. Ott nagyon szerettek. Nem voltam anyagias, sőt, akiről tudtam, hogy nagyon nehezen van, annak vittem hazulról élelmiszert, gyümölcsöt, hogy ezzel is segítsem a gyógyulását. Ezt nem hízelgésből csináltam, hanem hittem abban, hogy ki kell segíteni a szegény embert. Mindez a vallásos hitemből adódik.

Hárman voltunk testvérek. Otthon is mindig imádkoztunk, énekeltünk. Ma is tudjuk az evangélikus énekeskönyv valamennyi énekét. A szüleink nagyon tartották az evangélikus vallást, annyira, hogy amikor katolikus településre költöztünk, nem akarták, hogy vegyes házasság legyen. Eljártunk a katolikus templomba is, mert egy az Isten, csak mi másként imádjuk Őt.

Ipolyvecén a gyülekezet segíti egymást, figyelünk egymásra, keressük, hogy a másiknak hol segíthetünk. Jóban vagyok a szomszédaimmal is, szeretjük egymást. Szeretnék még élni – ha nem is sokat, de egy kicsit –, boldog vagyok, szeretem az életet. Aztán majd elballagok valahova.

Tovább

Számomra fontos a gyülekezet

Cinkota diák Budapest konfirmáció

Kun Szabolcs – diák, konfirmandus, Cinkota

Számomra azért fontos a konfirmáció, mert úgy érzem, hogy ezáltal kicsit jobban számítok majd az egyházban. Nemcsak eljárok a gyülekezetbe, hanem mondhatom, hogy fontos számomra. Nekem nyugalmat ad, hogy tudhatom: tartozom valahova.

Mit jelent, hogy van Isten? Megnyugvást. Mindenki volt már úgy, hogy egyedül volt és akkor eszünkbe juthat, hogy van Isten és ez erőt ad. Van remény, nem szabad feladni.

A hittanórán megtanuljuk azt, ami a Bibliában van. Ez azért fontos, hogy megértsük Isten üzenetét. Engem nagyon foglalkoztat, hogy hogyan működött a Biblia idején a világ. Az is érdekel, hogy milyen lehetett Jézus mellett, Isten tudatával élni.

A szónak hatalma van. Ha mondunk valamit – lehet az kis vicces butaság, vagy akár életek fölött döntő komoly dolog – az meghatározhatja a sorsunkat. Én például vallom, hogy hiszek Istenben és nem tántorodom el mellőle.

Az Istenben való hit számomra megnyugvás, hiszen tudom, hogy van merre haladni.

Tovább

Elődeink pozitív példáján építkezni

Ipolyszög Nógrád megye

Selmeci Tibor – gondnok, Ipolyszög

Elődeinknek mintegy életvitelük volt az egyházi élet. Ők templomot építettek, erdőkön-mezőkön keresztül gyalogosan haladva jártak az istentiszteletre. Megbecsülték a hitet. Ezt kéne ma is megtanulnunk.

Evangélikusnak azért is jó lenni, mert itt sok kérdésről, Isten közelségéről is tudunk beszélgetni. Ez sok fiatalnak is számít, hiszen különben nem jönnének el húsvétkor vagy karácsonykor a templomba.

Minden nap olvasom a Bibliát, mert az ige erőt ad akkor is, amikor bizonytalan vagyok. Időt adok arra, hogy Isten segítsen abban, hogy helyesen döntsek. Fontos volt nekem az is, amikor a Föld sója találkozón sok hozzám hasonló fiatallal találkozhattam és érdekes, erőt adó előadásokon vehettem részt.

Húsz éve döbbentem rá, hogy nem elég az, ha eljárok a templomba, ennél többre van szükségem. Ma már mindennap az Úrra figyelek. Korábban nyugtalanság vett körül, majd egyszer csak elkezdtem érezni, hogy rendeződik az életem. Ezért is fontos a hit! Mára a gyülekezeten belül is igyekszem kivenni a részem.

Tovább

A gyülekezet jó és összetartó közösség

Sopron Győr-Moson-Sopron megye diák

Hirschler Anna – diák, Sopron

A Líceumban tanulok és a gyülekezeti ifjúság tagja is vagyok. Nagyon jó, összetartó a közösség. Itt olyan emberekkel lehetek együtt, akikre tudom, hogy számíthatok. Amikor idekerültem, akkor még sokakat nem ismertem, majd egyre jobb barátok lettünk.

A német istentiszteletekre is járok, ezeket Holger Manke lelkész tartja. Nagyon jó, hogy a szolgálatba bevon minket, mi is felolvashatunk az istentiszteleten. Ezeket nagyon élvezzük.

Az ifiken sokat énekelünk, az evangélikus énekek nagyon tetszenek. Az Áldásoddal megyünk vagy a Mélyből hozzád száll szavam énekek a kedvenceim. Az áldás azt jelenti, hogy Isten vigyáz ránk, állandóan ott van velünk, hogy segít, ha szükséges. Ezt igyekszem nemcsak mondani, hanem megélni is. Sokszor érzem azt, hogy Isten segít.

Miért jó evangélikusnak lenni? A közösség mindenképpen az első, az, hogy figyelünk egymásra. Én szeretek a gyülekezetben lenni. Kedvelem az együttlétet. Jöjjön el, akit érdekel, próbálja ki, hogy milyen itt, és ha tetszik, akkor maradjon közöttük.

Tovább

Örülök, hogy evangélikus vagyok, mert itt megkapom a lelki békét

Balatonfüred

Dr. Ábrahámné dr. Szollár Gyöngyi – nyugdíjas, Balatonfüred

Keszthelyen nevelkedtem, erős evangélikus családban. Édesapám evangélikus, édesanyám katolikus volt, de édesanyám is evangélikus templomba járt. Az ötvenes években is templomba járó emberek voltunk, aminek meg is lettek a politikai következményei. Amikor én nagyon jó tanulmányi eredményeket követően érettségiztem, utána megkaptam, hogy sehova sem vettek fel, mert úgymond „klerikális beállítottságú vagyok”. Segédmunkásként kezdtem el az életemet, majd egyetemet is végeztem. Férjhez mentem, két gyermekem és hat unokám van.

Örülök, hogy evangélikus vagyok, mert itt megkapom a lelki békét. Itt az ember egy életen át érezheti, hogy fenntartás nélkül tartozik valahova. Szeretettel és örömmel fogadnak a templomban, a gyülekezetben.

Az evangélikus közösség mindig összetartó közösség volt. Régebben nem volt templomunk, és a családoknál jöttünk össze. A füredi gyülekezet összetartó, vallását gyakorló közösség, lelkes csapat. Jó hozzájuk tartozni.

Tovább

Örvendezek az Úrban

Kiskőrös Bács-Kiskun megye

Kiss István Dezső – nyugdíjas, Kiskőrös

Egy éve keresztelkedtem meg. Megözvegyültem és Istenhez fordultam, mert belső kényszert éreztem Isten megismerésére. Ekkor szomorúságomban átölelt az Úr. Olvastam, hogy „aki hisz és megkeresztelkedik, az üdvözül”. Azt mondtam: én már hiszek, de még nem vagyok megkeresztelve. Többször is beszélgettünk Lupták György lelkész úrral. Megtörtént a keresztelés, és azóta itt örvendezek az Úrban. Az úrvacsorai testvéri közösség nagyon fontos nekem. Az a szeretet, amivel Isten átölelt olyan nagy, hogy mióta hiszek, nem tudok haragudni.

Az Istennel és a gyülekezettel való közösséget hasonlónak tekintem a családi közösséggel. Ez azt jelenti, hogy szeretetteljes, családias közösséget alkotunk az Úr Jézus Krisztusban való hitben. A Szentírás szerint, ha szeretetben vagyunk, akkor Jézusban vagyunk. A valóságos közösség az, amikor valóban közös az életünk, tudunk egymásról, megtartjuk egymást. Az első keresztények olyan közösséget alkottak, ami egészen máig hat. Ma is hasonló példaképnek kell lenni.

Tovább

A hit összeköt és közösséget formál

Soltvadkert programozó Bács-Kiskun megye

Gangl Zsolt – programozó, Soltvadkert

Nekem természetes, hogy evangélikus vagyok. Evangélikus óvodába és iskolába jártam, részt vettem keresztény táborokban. Ezek mind „jól” hatottak rám. A Luther-otthonban is laktam, az is meghatározó közösség volt a számomra. A soltvadkerti gyülekezet egy baráti közösség is. Követendő példát kaptam, jó dolog itt lenni.

Egy budapesti startup (a kifejezés a magyar gazdaságpolitikában innovatív – megújuló – mikrovállalkozást jelent – a szerk.) cégnél dolgozom. Próbálok segíteni, önkéntesként cselekedni, de egy világi cégnél nem annyira jellemző, hogy valaki bármit is kinyilvánítana magából. Ma sokan magányosak. A keresztény közösség arra is jó, hogy az ember barátokra leljen. Nekem is nagyon sok barátom van a kollégiumból, a gyülekezetből, a táborokból. Ők azok, akikre tényleg számíthatok.

A keresztény közösségben – bár nagyon különbözőek vagyunk – más dolgokkal foglalkozunk, eltérő az érdeklődésünk, mégis, a hit segítségével összekovácsolódunk. A hit összeköt és a különbözőségeket is képes felülírni!

Tovább

Aki igés lappal üzeni: Fontos vagy!

Páhi Bács-Kiskun megye

Lucza Rózsika – Páhi

A konfirmáció fontos volt nekem. Előtte a lelkésznővel – akit nagyon szeretek – készültem fel. A konfirmáción beöltöztem fehér ruhába. A várakozás örömmel töltött el. Fontos nekem, hogy én is a gyülekezet tagja vagyok, ahová nemcsak istentiszteletre járok. Édesanyám a pénztáros és a gondnok, ezért én is segítek, hogy szép virág legyen az oltáron, vagy tiszta és rendezett legyen a templom. Az istentisztelet kezdete előtt én szoktam a szószék világítását felkapcsolni. Hogy miért teszem? Mert nagyon jól érzem magam a templomban.

Szeretek otthon, az istentiszteleteken és a bibliaórákon is énekelni. Imádkozni is sokat szoktam, a Miatyánkot kívülről mondom. A templomban az első padban ülök. Szeretem a harangszót. A harangot most korszerűsítették. Szeretek színezni, rajzolni. Igés lapokat is szoktam készíteni, ezeken egy-egy rajz és egy-egy ige szerepel. Ilyenből már majdnem mindenki kapott.

Tovább

A csabai kolbásztól a családon át az istenhitig

Békéscsaba Békés megye hentes

Knyihár Mihály – hentes, Békéscsaba

Békéscsaba összefonódik az evangélikussággal! Nem véletlenül, mert Közép-Európa egyik legnagyobb temploma itt található. Az evangélikus templom a város jelképe is.

A kolbászkészítés olyan meghatározó gyermekkori emlékem, amiért később hentes is lettem. Ma már kolbászkészítésből élek. Dedinszky Gyula evangélikus lelkész írt egy könyvet a csabai kolbászról, abból kiderül, hogy adva van a jó kolbász, meg a nagyon jó kolbász és mindenekfölött a csabai kolbász…

Nekem sohasem kellett azon gondolkodnom, hogy higgyek-e. Ez nekem természetes volt. Apukám evangélikus volt, én is az lettem, lányom és fiam is követik a vallást. Amikor tudunk, templomba megyünk, tartjuk az ünnepeket, őrizzük a hagyományokat és hiszünk Istenben.

A gyülekezeti és a családi közösség nagyon fontos. Mi gyermekkorunkban disznótorokra jártunk. Ott összegyűlt a család, amelynek apraja-nagyja együtt végezte békességben a munkát.

Tovább