Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (24),nyugdíjas (20),diák (19),Nógrád megye (18),Bács-Kiskun megye (15),Tolna megye (14),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (12),Miskolc (12),Győr-Moson-Sopron megye (11),tanár (10),Baranya megye (10),egyetemista (8),Soltvadkert (7),Cinkota (7),evangélikus (7),Budapest (7),kántor (6),Szeged (6),Zánka (5),Balassagyarmat (5),Pest megye (5),Szekszárd (5),Siklós (5),Ipolyvece (4),Balatonfüred (4),Nemesleányfalu (4),Ágfalva (4),Györköny (4),Ipolyszög (4),Sopron (4),Várpalota (4),óvónő (4),Csongrád megye (4),tanuló (3),Zomba (3),Csővár (3),Szentantalfa (3),Kiskőrös (3),pénztáros (3),Székesfehérvár (3),Felsőpetény (3),könyvtáros (3),Nemeskér (3),orvos (3),Nagyvázsony (3),család (2),Láthatóan evangélikus (2),konfirmáció (2),Fejér megye (2),hittan (2),Magyarbóly (2),Mohács (2),Felsőnána (2),imádság (2),Penc (2),énekkar (2),cukrász (2),keresztelő (2),eladó (2),kereskedő (2),Harta (2),Kisdörgicse (2),Balatonakali (2),Harka (2),Páhi (2),Dunatetétlen (2),láthatóan evangélikus (2),Szécsény (2),Dörgicse (2),őstermelő (2),gondnok (1),anyakönyvvezető (1),kesztyűs (1),varrónő (1),házasság (1),fejlesztőmérnök (1),kozmetikus (1),gépészmérnök (1),Vöröstó (1),szakács (1),fodrász (1),fazekas (1),szociális munkás (1),esztergályos (1),Veszprém (1),Nagymányok (1),Alsószeli (1),Vanyarc (1),felügyelő (1),szakmunkás (1),vállalkozó (1),óvoda (1),könyvelő (1),buszsofőr (1),mezőgazdász (1),ács (1),asszisztens (1),zenész (1),pedagógus (1),Fancsal (1),nővér (1),nefrológus (1),gyermekotthon (1),Kiskunhalas (1),teológushallgató (1),XVI. kerület (1),sportoló (1),futó (1),Békéscsaba (1),irodavezető (1),villamosmérnök (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Domony (1),borász (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1),nyomdász (1), Bács-Kiskun megye (1),gimnazista (1),Békés megye (1),hentes (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),hagyomány (1),tisztviselő (1),élelmezésvezető (1),logopédus (1),Beremend (1),Kétbodony (1),rendőr (1),szoftverfejlesztő (1),ápolónő (1),programozó (1),gyógyszerész (1),laboráns (1),Líceum (1),gyülekezeti pénztáros (1),gyülekezeti felügyelő (1)

Próbálok Krisztus tanítása szerint élni

Szentantalfa Veszprém megye falugondnok

Sólyom Gyula – falugondnok, Szentantalfa

Kisgyermek korom óta az evangélikus gyülekezetbe járok. Itt kereszteltek meg, ide jártam hittanra, ebben a gondolkodásban nőttem fel. A Krisztushoz tartozás megnyugvást jelent nekem. A gyülekezethez tartozni mindig jó, örömmel, közösséggel tölti meg az életemet.

Hogyan élem meg a hétköznapokban a hitemet? Próbálok Krisztus tanítása szerint élni, az Ő parancsolatait igyekszem betartani. Szeretteimet, gyermekeimet is a krisztusi életre próbálom nevelni. Gyermekeim már nagyobbak, ők is mind evangélikusok. Ők már felnőttek, a háromból kettő elköltözött, de ha ünnepekre hazalátogatnak a párjukkal, újra együtt megyünk a templomunkba.

Tovább

Isten gondol ránk

Miskolc diák Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Pém József – tanuló, Miskolc

Péntekenként van a gyülekezeti ifjúsági óra. Itt jól érzem magam, érdekes dolgokról beszélgetünk. Ami kimondottan érdekel, az az emberek közötti kapcsolatok. A Bibliában is sok történet van barátságra, az ellenséggel való viszonyra, azokat is nagyon szeretem.

Az ifire sok barátom jár, itt mindenki kedves. Jókat beszélgetünk, nevetünk, és az is jó, hogy nem szívatjuk egymást. Otthon hatan vagyunk testvérek. Édesanyám is jár a templomba. Testvéreim is járnak gyülekezetbe, bár ők másik közösségbe.

Advent időszakában egyik testvérem olyat szokott szervezni, hogy elhívja a barátait és testvéreimmel együtt kimegyünk a városba, hogy adventi és karácsonyi énekeket énekeljünk. Az emberek megállnak előttünk és hallgatják az énekeket. Ezt nagyon szeretem.

Imádkozni azért jó, mert jó érzés, hogy mindig van valaki, aki meghallgat, segít és vigyáz ránk. Isten gondol ránk, hogy minden rendben menjen velünk. Ez nagyon megnyugtató, biztonságérzetet ad.

Tovább

Az Isten igéjére figyelő élet

Balatonakali Veszprém megye

Bíró Gézáné – nyugdíjas, Balatonakali

Gyerekkorom óta ebbe a templomba járok. Egy hónapban kétszer van evangélikus istentisztelet és egyszer református. Nagyon szeretek ide jönni. Amikor nincs istentisztelet, akkor a Kossuth rádióban hallgatom a közvetítést. Ilyenkor közben nem főzök, nem takarítok, hanem leülök és a gyülekezettel együtt énekelek.

Miért fontos nekem Isten igéjét hallgatni? Mert erőt ad. Ha az ember nem olvassa el mindennap a napi igét és nem imádkozik, akkor az „hiánycikk” lesz az életéből. Nekem jár az Evangélikus Élet, abból nézem a napi igét. Ott mindegyik ige mellett van egy kis magyarázat. Szeretem azt is elolvasni. Nekem ez megnyugvást, erőt ad. Hiszem, hogy minden nap az Isten erejét kell kérnünk, rá kell bíznunk az életünket. Nemcsak nehéz helyzetekben jó Istenhez fordulni, hanem naponta öröm hálát adni, és úgy lefeküdni. Ez nagyon fontos!

Tovább

A zenével másokat is közelebb vihetünk Istenhez

Balatonfüred Dörgicse Veszprém megye kántor informatikai tanácsadó

Kiss Péter József – informatikai tanácsadó, kántor, Balatonfüred

Egyszer a Balaton partján ültem és megkérdezték, hogy miért vagyok evangélikus. A tájra néztem és ezt mondtam: Nézzünk rá erre a szépségre és lássuk meg, hogy milyen öröm sugárzik a természetből. Ehhez hasonló az evangélikusság is. Örömhír terjedt el a világban, hogy mi nem magányosan járjuk az utunkat, hanem van valaki, akiben bízhatunk, aki megbocsát nekünk.

A rendszerváltáskor születtem, a szocializmus nehézségeit nem éltem át. Nagymamáméktól mindent elvettek, ők mégis közösségben éltek, és meg tudták tartani a hitüket. Nagyon sok segítséget kaptam a családomtól és az iskolámtól, a Deák téri gimnáziumtól, hogy a hit útját én is megtarthassam. Azt gondolom, hogy aki hit nélkül él, annak nagyon nehéz a mai kor szellemében otthonra találnia.

Autodidakta módon tanultam meg orgonálni. A kántori szolgálatban egyrészt Isten dicsőségére szólhat általam az orgona, másrészt emberek örömére végezhetem a szolgálatot. Azt gondolom, hogy a zenével másokat is közelebb vihetünk Istenhez.

Tovább

Aki a szocializmusban is az istentiszteletet választotta

nyomdász kántor Várpalota Veszprém megye

Borbás Károly – nyomdász, kántor, Várpalota

1930-ban születtem. Szüleimmel és öcsémmel együtt jártunk a templomba. 1949-ben megszüntették a tanítók orgonálását. Akkor megkért engem Bányai tisztelendő úr, hogy menjek el Győrbe és vegyek részt egy kántorképzésen. Szabadságom alatt kétszer is elmentem. Először egy újjal, később már rendesen orgonáltam. Egy idő után felszólítottak, hogy válasszak: vagy tovább orgonálok, vagy elbocsátanak. Ezért egy ideig kénytelen voltam abbahagyni. Édesanyámat megtanítottam a hangszeren játszani és 80 éves koráig ő is orgonált.

Az ’50-es években rendszeresen, hetente kétszer-háromszor is behívattak a pártba és kérték, hogy lépjek be közéjük. Azt mondtam: én templomba és bibliaórára járok. Ezután soha többet nem próbálkoztak a párttagsággal. Igaz, így nem lettem művezető, csak csoportvezető, de nekem az is megfelelő volt.

Számomra ma is azzal kezdődik a nap, hogy az imámat elmondom, a napi igét elolvasom. Ha valahova megyek, a Jóisten áldását kérem, este pedig megköszönöm, hogy megélhettem a napot.

Tovább

A tradícióra támaszkodni, imádságban élni

Soltvadkert kereskedő Bács-Kiskun megye

Schiszler Péterné – kereskedő, Soltvadkert

Számomra az evangélikus identitás a családi hagyománnyal való teljes azonosulást jelenti. Az én családom Soltvadkerten templomépítő, gyülekezetalapító volt. Nálunk évszázadok óta a gyermekeket megkeresztelik, a fiatalok konfirmáción vesznek részt és mindenki aktív tagja a gyülekezetnek. Ez a háromszáz éves hagyomány kötelez is engem, valamint ebben is teljesedik ki a hitem.

Mi a mindennapi életben is megéljük a hitünket, természetes számunkra az imádság, a tisztességes munka és a gyülekezetbe járás. Családi vállalkozásunk van. Munkatársaink tiszteletben tartják, hogy miben hiszünk. Ezzel együtt ismernek bennünket.

Az nekem teljesen természetes, hogy a dolgaimat az Úristennel beszélem meg, neki köszönöm meg a napot és tőle kérek segítséget a következőkhöz. Nagyon fontos nekem, hogy minden napot úgy kezdek és úgy zárok le, hogy imádkozom. Imádságom egyrészt összegzése a napnak, másrészt felkészülés az előttem lévő feladatokra.

Tovább

Együtt lenni a szeretetben

Cinkota Budapest

Kerekes Ferencné – bolti eladó, Cinkota

Mártonnal, ötéves kisfiammal és az öt hónapos Mária Annabellel együtt azért járunk ebbe a gyülekezetbe, mert itt valóban családias közösség fogad minket.

A karácsony számomra a családi összetartozást is jelenti. Ilyenkor a nagyszüleim házában szoktunk összegyűlni. A „belépő” az éneklés, azaz mindenki énekelve érkezik a házhoz. Gyertyákat gyújtunk, süteményeket készítünk, beszélgetünk, de a legfontosabb, hogy szeretetben együtt vagyunk.

Karácsonykor nem az ajándék a fontos, hanem az, hogy szeretetben együtt tudjunk lenni. Mártonnak úgy készítjük elő az ünnepet, hogy valódi meglepetés legyen a számára. Az a boldogság, amit karácsonykor megél, ami látszik az arcán – leírhatatlan!

A mi családunk összetartó család, a rokonok, az unokatestvérek, még a felmerülő nehézségek alatt sem engedik el egymás kezét. Harmad unokatestvérekig szorosan tartjuk egymással a kapcsolatot, ünnepek alkalmával akár negyvenen is összejövünk; ahol tudunk, segítünk egymásnak. Mi jóban-rosszban együtt vagyunk.

Tovább

Az imádság pozitív löketet ad nekem

Miskolc Borsod-Abaúj-Zemplén megye egyetemista

Takács Zoltán – egyetemista, Miskolc

Egyetemi gyülekezetbe járok, ott olyan emberekkel vagyok együtt, akikkel közös a vallásom, gondolkodásom. Jó érzés azt tudni, hogy tartozom valahova. Az evangélikusság egyáltalán nem monoton. Az evangélikusok lazábbak, közvetlenebbek és nyíltak. Mi a templomon kívül is megosztjuk egymással az örömeinket, a problémáinkat.

Számomra azért fontos a hit, mert ha bármi gondom van, esetleg valamiben egyedül maradok, akkor is az Istenhez tudok fordulni. Amikor azt szeretném, hogy jól döntsek, akkor nem egy számomra idegen embertől kérek segítséget, hanem alapvetően az Istentől. Ő valóban segít, rá lehet számítani. Sokszor túllendített már a nehéz időszakokon, még akkor is, amikor haláleset történt a családban. Jó érzés, hogy tudom: van hova fordulnom.

Nagymamám arra tanított, hogy ne csak akkor forduljak Istenhez, ha valami negatív eset történt velem, hanem akkor is, amikor valami öröm ért. Az imádság pozitív löketet ad nekem. Ezt próbálom nap mint nap megélni.

Tovább

Egész családom életében fontos, hogy higgyünk Istenben

Zánka Veszprém megye

Bácsi Krisztina – értékesítési vezető, Zánka

Miért jó hinni? Mert ezáltal nemcsak valahova tartozom, hanem van, aki megtart engem a bajban is! Hinni jó, hiszen így teljes életet élhetek.

Nekem evangélikus és református felmenőim vannak. Egész családom életében fontos, hogy higgyünk Istenben. Öröm, hogy a zánkai evangélikus gyülekezethez tartozom.

Nagymamám életén láttam, hogy mit jelent Istenhez tartozni. Ő egész életében, a hétköznapokon is megélte a hitét, imádkozott, templomba járt, hálát adott és szerette az embereket. Én ezt az életet szeretném tovább folytatni.

Tovább

A világra rácsodálkozva szüntelen hálát lehet adni

Nemesleányfalu Nagyvázsony

Völler Istvánné – nyugdíjas, Nemesleányfalu

A hit sokat jelent nekem. Már gyermekkoromban szerettem Istennel foglalkozni, a Biblia tanításán gondolkodni. Evangélikus szülők gyermeke vagyok, ők is olvasták a Szentírást, jártak templomba.

Úgy élek, hogy a körülöttem lévő világra rácsodálkozom. Az örömökért hálát adok, a megpróbáltatásokat elfogadom. Az imádságban az Istennel tudok értekezni. Közvetlenül Tőle tudok kérni és a köszönetemet is el tudom mondani. Abban biztos vagyok, hogy nemcsak akkor kell imádkozni, Istent hívni, ha bajban vagyok, hanem akkor is, amikor semmi problémám sincsen! Az egészséget, a családi nyugalmat külön megköszönöm az Úrnak. Természetesen voltak próbatételek is az életben, de az Isten ezzel csak formálja az embert. Még a nehézségek idején sem csüggedek el, mert Isten akkor is velem van, fordulhatok hozzá és Ő segít rajtam.

Tovább

Aki a szocializmusban is vállalta a hitét

Harta  Bács-Kiskun megye

Leiteizer Mátyásné Kati néni – nyugdíjas, Harta

A szocializmusban nem volt nagy dicsőség a templomba járás, a hit gyakorlása. Én akkor is jártam! Édesapámmal kiskorom óta ott voltunk, a nehezebb időkben sem maradtunk el. Egyedül akkor nem mentem a templomba, amikor a gyermekeimmel otthon kellett maradnom. Azóta is, ha egy mód van rá, ott vagyok az istentiszteleten. Büszkén mondhatom: nekem az egyház a mindenem!

Nem tudok úgy felkelni, hogy ne imádkozzam. Ha napközben valami jó ér, akkor mindig köszönetet mondok az Úrnak. Úgy érzem, hogy van, aki vigyáz rám. Minden pillanatban az jut az eszembe, hogy az Isten nem hiába teremtett – ezért mindig hálát adok.

Sajnálom, hogy a fiatalok nem annyira figyelnek oda Istenre. Azt gondolom, hogy biztatni kéne a fiatalokat, hogy járjanak templomba, ahol jobbat hallanak, mint más helyeken, sőt a saját kérdéseikre is választ kaphatnak. Bízom abban, hogy idővel ők is követnek majd minket, hiszen rájönnek, hogy csak Istennel lehet teljes az életük.

Tovább

Sok barátom jár a templomba

Székesfehérvár

Szabó-Lukoczki Barnabás – diák, Székesfehérvár

Jól érzem magam a templomban, mert sok barátom van itt. A családi istentiszteleten rajzolni szoktunk, Bercivel néha kergetőzünk is. Barátom egyszer beöltözött kutyusnak. Bibliai történetekről szoktunk beszélgetni, sokat éneklünk, és persze játszunk is.

József és testvérei – ez a kedvenc történetem. Tetszenek benne az álmok, például az, amikor József álmában a testvérei kévéi meghajlanak előtte. Aztán később a fáraó mellett lesz. Tetszik, hogy József megbocsát a testvéreinek.

Tovább