Láthatóan evangélikus

blogavatar

Mai evangélikus arcképcsarnok | A reformáció 500. évében ismerd meg az evangélikus egyház mai színességét!

Utolsó kommentek

Címkefelhő

Veszprém megye (23),diák (19),Nógrád megye (18),nyugdíjas (18),Bács-Kiskun megye (15),Tolna megye (13),Borsod-Abaúj-Zemplén megye (12),Miskolc (12),Győr-Moson-Sopron megye (11),tanár (10),Baranya megye (8),egyetemista (8),evangélikus (7),Cinkota (7),Budapest (7),Soltvadkert (7),Szeged (6),Balassagyarmat (5),Zánka (5),kántor (5),Siklós (5),Szekszárd (5),Ipolyvece (4),Nemesleányfalu (4),Sopron (4),Csongrád megye (4),Balatonfüred (4),Ágfalva (4),Ipolyszög (4),Várpalota (4),Pest megye (4),óvónő (4),Csővár (3),Györköny (3),Zomba (3),Nemeskér (3),Felsőpetény (3),könyvtáros (3),tanuló (3),Nagyvázsony (3),Kiskőrös (3),Szentantalfa (3),Láthatóan evangélikus (2),hittan (2),eladó (2),konfirmáció (2),család (2),Kisdörgicse (2),cukrász (2),orvos (2),Szécsény (2),láthatóan evangélikus (2),imádság (2),Felsőnána (2),pénztáros (2),őstermelő (2),énekkar (2),Székesfehérvár (2),Balatonakali (2),Harta (2),keresztelő (2),Harka (2),Dörgicse (2),Dunatetétlen (2),kereskedő (2),Páhi (2),szakmunkás (1),zenész (1),gyülekezeti felügyelő (1),felügyelő (1),szociális munkás (1),óvoda (1),logopédus (1),fazekas (1),Veszprém (1),gondnok (1),élelmezésvezető (1),anyakönyvvezető (1),könyvelő (1),buszsofőr (1),esztergályos (1),Alsószeli (1),asszisztens (1),nővér (1),Nagymányok (1),Fancsal (1),Vanyarc (1),vállalkozó (1),pedagógus (1),varrónő (1),kesztyűs (1),nefrológus (1),mezőgazdász (1),ács (1),házasság (1),ápolónő (1),Kiskunhalas (1),teológushallgató (1),XVI. kerület (1),sportoló (1),futó (1),irodavezető (1),Fejér megye (1),villamosmérnök (1),falugondnok (1),informatikai tanácsadó (1),Diósgyőr-Vasgyár (1),Domony (1),borász (1),egészségügy (1),Kaskantyú (1),nyomdász (1), Bács-Kiskun megye (1),gimnazista (1),Békéscsaba (1),Békés megye (1),Sopronbánfalva (1),jogász (1),Kazincbarcika (1),Penc (1),hagyomány (1),Magyarbóly (1),Mohács (1),tisztviselő (1),Kétbodony (1),rendőr (1),gyermekotthon (1),programozó (1),hentes (1),szoftverfejlesztő (1),gyógyszerész (1),Líceum (1),gyülekezeti pénztáros (1),laboráns (1),Beremend (1)

Az orvos, aki nem csak a testi sebeket gyógyítja

Székesfehérvár orvos Fejér megye

Dr. Szinnyei Katalin – orvos, Székesfehérvár

Mint minden orvosnak, nekem is elsősorban a gyógyítást jelenti az orvosi hivatás. A pályaválasztásnál azonban nálam nem csak a testi gyógyítás, hanem a lelki segítségnyújtás lehetősége is szempont volt. A rendszerváltás előtti évben kezdtem el a teológián a levelező tagozatot, végül orvos lettem.

Először háziorvosként dolgoztam, majd üzemorvos lettem, így öt gyermekemmel volt és van lehetőségem minőségi időt együtt tölteni.

Székesfehérváron nagyon jó a gyülekezeti élet. A közösségben mindenki igyekszik valamivel szolgálni. Én is, ha szükség van rá, akkor meglátogatom a betegeket, tanácsokat adok. A kórházmissziói egyesületnek is tagja vagyok. A betegek látogatása nem csak gyógyítást, hanem lelkigondozást is jelent. Vallom, hogy az orvos – ha helyén van a szíve és az elméje – akkor a kezelés mellett lelki tanácsot is tud adni.

A gyülekezetünk élete ma valóban virágzó. Az állandó alkalmak mellett van felnőttek beszélgető köre, irodalmi kör, és az énekkar közössége is felemelő. A próbák is lelkileg emelkedettek: elmélkedéssel kezdjük az alkalmat és imádsággal fejezzük be az együttlétet. Itt lelkileg támaszai vagyunk egymásnak.

Tovább

Tudom, hogy milyen Isten nélkül, vagy Őáltala élni

Szentantalfa Veszprém megye gondnok fazekas könyvtáros

Nagy Lászlóné – könyvtáros, fazekas, gyülekezeti gondnok, Szentantalfa

Huszonnégy éves voltam, amikor megkeresztelkedtem. Előtte és a kereszteléskor sem jelentett számomra ez semmit. Az én szüleim egyáltalán nem kötődtek az egyházhoz, sőt, teljesen az ellenkező oldalról közelítettek a hit kérdéséhez. Párom családjában több lelkész is volt, nagyon szerettük egymást, ezért hajlottam a keresztségre.

Amikor bejöttem a templomba, először olyan volt, mintha szappanbuborékba léptem volna be: bár körbevett, de én nem voltam a része. Ma már mondhatom, Isten irgalma, hogy ide jöttem, hiszen olyan lelkészek voltak a gyülekezetben, akik idővel mégis be tudtak vonni a gyülekezetbe. Ezt férjem és családja is csak erősítette. Közel kerültem a közösséghez és Istenhez, olyat kaptam, ami elhanyagolhatatlan az ember életében.

Tudom, hogy milyen Isten nélkül, vagy Őáltala élni. Őáltala sokkal gazdagabb lesz az ember! Istenbe lehet kapaszkodni, tőle erőt meríteni. És mindezt nem csak Istentől, hanem a gyülekezeti közösségtől is meg lehet kapni, hiszen bármilyen problémával fordulunk egymás felé, itt megerősítést, segítséget kapunk.

Tovább

Megtalálni Istent a hétköznapokban is

Cinkota Budapest egyetemista diák

Wulf Jakab – egyetemi hallgató, Cinkota

Egy gyülekezethez tartozni azt jelenti, hogy van hova visszatérni. Jó gyülekezeti alkalmakra, istentiszteletre járni, megélni a közösséget. Számomra a neveltetés szempontjából, a hitem megéléséből és a hagyományőrzés miatt is fontos a gyülekezet. A cinkotai gyülekezethez tartozom, gyülekezeti barátaim nagyon fontosak a számomra, második baráti körömnek nevezném az egyetemi és iskolai társaimat.

Az Istenben való hitet az ember, így én is, nem egy esetben megkérdőjelezi, de ha figyel, akkor megtalálja Őt a hétköznapokban is.

Szüleim kántorok, így különösen fontos számomra az orgonaszó a templomban. Egyházi szerepet, mintegy igehirdetést tölt be számomra az orgonazene.

Tovább

Énekben és odafordulásban is szolgálni

Soltvadkert Bács-Kiskun megye énekkar óvónő

Köhlerné Schiszler Ágnes – óvónő, Soltvadkert

Szüleim fontosnak tartották, hogy újszülött gyermekként elvigyenek az evangélikus templomba és megkapjam a keresztséget. Én azóta vallom, hogy keresztény, azon belül is evangélikus vagyok.

Hitvalló evangélikus családban születtem, itt, a soltvadkerti templomban konfirmáltam. Itt kötöttem házasságot, és két gyermekem is itt kapta meg a keresztség szentségét.

Ha az Úristen valakit megajándékoz egy szép énekhanggal, akkor azt a talentumot nem elásnia kell, hanem mások javára fordítani. Ezért aztán negyven éve vagyok az énekkarnak szolgáló tagja. Számomra az éneklés sokszor többet jelent a mondott imádságnál. Azt érzem, hogy nagyon közel röpít Istenhez és olyan lelki töltekezést ad, ami kihat a munkámra, a családi életemre és a felebarátom iránti küldetésemre is.

Vallom a hétköznapi kereszténységet: amit hallok a templomban, az egy olyan útra bocsátás, amit a hétköznapokban, a felebarátom felé történő szolgálatban tudok kiteljesíteni. Ezért fontos, hogy észrevegyem magam körül azokat az embereket, akik szükséget szenvednek, akiknek bármilyen módon szolgálhatok.

Tovább

A hely, ahol otthon lehetek

szociális munkás anyakönyvvezető pénztáros Siklós Baranya megye

Schóbert Éva – szociális munkás, anyakönyvvezető, gyülekezeti pénztáros, Siklós

Szociális területen és anyakönyvvezetőként is dolgoztam. Mindkettőnél nagyon fontosnak éreztem, hogy hittel legyek jelen a különböző helyzetekben. Az esküvőkön mindenekelőtt nem a romantikus szerelemről, hanem az összetartásról, az egymás iránti megbecsüléséről beszéltem.

Régebben katolikus templomba jártam. A helyi lelkész lányával barátnők lettünk, kíváncsi lettem, hogy milyen lehet egy evangélikus istentisztelet. Eljöttem, és azt tapasztaltam, hogy itt jó lenni, a prédikációk kimagaslóak, a közösség befogadó, így itt ragadtam.

Gyermekkoromban egy speciális betegségem volt. Hat éven keresztül egy svájci evangélikus család teljesen önzetlenül küldött számomra gyógyszereket, amitől meggyógyultam. Ez is azt erősítette, hogy kíváncsi legyek az evangélikusságra, hogy megismerjem, hol terem ilyen hit. Miután elkezdtem ide járni, rájöttem, hogy itt van az a hit, amit kerestem, ahol otthonomra lelhetek.

Vallom, hogy a Szentírásban minden benne van, ami ahhoz szükséges, hogy az ember boldoguljon. Hiszem, hogy ha a Biblia tanácsait követjük, akkor az Isten megáldja az életünket.

Tovább

Akinek a templom a második otthona

nyugdíjas Nemesleányfalu Veszprém megye

Vörös Lajosné – nyugdíjas, gyülekezeti gondnok, Nagyvázsony, Nemesleányfalu

Az én őseim egészen a vallásüldözésig visszamenőleg evangélikusok voltak. Nagy öröm, hogy evangélikusságomat nem csak megélhetem, hanem továbbadnom is sikerült. Gyermekeim, unokáim és dédunokáim is gyakorló hívők, megélik az Istennel való közösséget.

Ebbe a gyülekezetbe születtem, ide jártam gyermekként, hittanórákon is itt vettem részt. Régen itt evangélikus iskola is volt. Minden alkalommal imádsággal kezdtük a tanórát, és azzal is fejeztük be. Ez meghatározó lett az életemben. Ma is hiszek abban, hogy az imádság meghallgatásra talál, vigasztalást és erőt ad.

Én a családomban, a templomban és a gyülekezet közösségében érzem igazán jól magamat.

Tovább

Életünk egyik legmeghatározóbb tulajdonsága, hogy keresztények vagyunk

Szeged egyetemista tanár zenész

Lipták Dániel – zeneakadémiai hallgató, zenetanár, hegedűs, Szeged

Olvastam egy tanulmányt, ami arról szólt, hogy a gyermekek közül nagy részben azok járnak templomba, akiknek az édesapjuk is templomba jár. Érzem én is a felelősségemet… Szeretünk templomba járni, lányunkat, Ilkát is mindig visszük magunkkal, és amikor úgy hozza a helyzet, akkor az istentisztelet végéig is ott tudunk maradni.

Életünk egyik legmeghatározóbb élménye, hogy keresztények vagyunk. A kereszténység mondja el ugyanis a legtöbbet arról, hogy mi a dolgunk és hol a helyünk a világban.

A szegedi piarista gimnáziumban tanítok. Vallom, hogy érdemes tanítani, ha a tanítványokban Isten képét és Isten gyermekét látjuk. Még ha nem is mondjuk, de a gyermekek megérzik… Az iskolában liturgikus szolgálatokat is vállalunk. Van egy kis zenész csoportunk, velük nagyon jó hangulatú, egyúttal missziói alkalmakat is tartunk. Vannak olyan gyermekek, akik maguktól nem gondolnának arra, hogy elmenjenek a templomba, mégis, természetes a számukra, hogy a templomban énekelnek, azon belül is misetételeket. Hiszem, hogy ez nem múlik el nyomtalanul.

Tovább

Akinek átszövi az életét a hit

Györköny Tolna megye könyvelő nyugdíjas

Pánczél Éva – nyugalmazott könyvelő, Györköny

Az én életemet átszövi a hit. Érzem, hogy az Úr irányítja a lépteimet, nap mint nap tapasztalom, hogy átsegít a nehézségeken. Volt, amikor nem figyeltem az Isten igéjére, de mára már tudom, hogy mindennek oka van, nincsenek véletlenek. Igyekszem úgy élni, hogy azokat a dolgokat, amik történnek, mindig a jó oldalról, az Úrnak tetsző megközelítésből figyeljem.

Azt gondolom, hogy valójában nem rosszak az emberek. Sokszor kapunk pofonokat másoktól, de lehet, hogy én is, ha nem is szándékosan, de másoknak nehézséget okozok.

A hit számomra megnyugvást, köszönetet, segítségkérést, hálaadást és közeli kapcsolatot jelent. Nem azt mondom, hogy könnyen megy, de igyekszem én is mindenkinek megbocsátani. A megbocsátás felszabadít engem is, de a másikat is.

Nagyon fontos, hogy megtaláljuk egymásban azt, amit keresünk. A györkönyi gyülekezetben egymásra találtunk, tudunk egymásnak segíteni, közösen imádkozni. A közösség ereje abban is megmutatkozik, hogy gyarapodik a gyülekeztünk, a fiatalok szép lassan otthonra találnak a közösségünkben.

Tovább

Az imádság kettőnk közti beszélgetést jelent

Miskolc diák Borsod-Abaúj-Zemplén megye

Abkarovits Anna – diák, Miskolc

Nagyon sok bibliai történetet ismerek. Fontosak számomra ezek a történetek, mert úgy érzem, hogy mindegyiknek van egy külön üzenete, ami nekem szól. Énekeink közül evangélikus himnuszunk, az Erős vár a mi Istenünk az egyik kedvencem. Luther Márton itt védelmezésről beszél, arról, hogy Isten mellett biztonságban vagyunk. Kifejezi, hogy van Isten, akihez mindig oda lehet fordulni, aki vigyáz az emberre és szeret engem is.

Az imádság biztos kapcsolat Istennel, ami számomra a kettőnk közti beszélgetést jelenti.

Kilencedik osztályos vagyok. Látom, hogy az én korosztályomban sokan azt gondolják, hogy Istenben hinni hülyeség. Osztályomban sokan éppen ezért az etikát választották. Én hittanra jelentkeztem, mert hiszek Istenben. Számomra fontos, hogy minél többet tanuljak és beszélgessek az Úrról, hogy még jobban megértsem Őt.

Tovább

Aki a szeretet igaz forrására talált rá

Szeged tanár Csongrád megye

Lipták Dorka – angol és magyar szakos tanár, Szeged

A kereszténységben az ember olyan szeretetben részesülhet, amit Isten által az egyik ember a másik embernek ad. Ha van az emberben olyan vágy, hogy Jézussal szeretne élni, akkor a keresztény közösségben, azaz a gyülekezetben kaphatja meg ehhez a legfőbb bizonyítékot. Vallom, hogy hívőként úgy tudunk szeretetet adni, hogy csatlakozunk egy olyan forráshoz, ami nem látszik, de érezhető.

Magyart és angolt tanítok. Hiszem, hogy úgy, ahogy gyermekünk, Ilka, Istené, azaz mi kölcsön kaptuk őt, vigyázunk rá egy darabig, ugyanígy a tanítványaimra is úgy kell tekintenem, hogy ők is Istenéi, azaz én elkísérhetem őket egy ideig és segíthetem őket. Ez nagyon hálás és örömteli szolgálat.

Férjemmel és kislányommal jelenleg kétlaki életet élünk. Részben Budapesten, részben Szegeden vagyunk. Jelenleg keressük azt a gyülekezetet, ahol az istentiszteleti alkalmakon túl aktívabb tagjai is lehetünk a közösségnek.

Tovább

Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját

Soltvadkert óvoda óvónő Bács-Kiskun megye

Lakatosné Hachbold Éva – óvodavezető, Soltvadkert

Számomra az evangélikusság a hivatásban, a küldetésben és a misszióban összegződik. Mindez visszavezethető gyökereimre, ugyanis erős hitű családból származom. Korábban a gyermekeimtől kaptam egy könyvet: Egy élet a kezedben – ez volt a címe. Vallom, hogy nekünk is életek vannak a kezünkben. Ezért is fontos a hivatástudat és a küldetés: a gyermekeink olyan értékrenddel kell, hogy töltekezzenek, melyre méltán építhet majd a gyülekezetünk.

Óvodavezetőként a munka szót kevésbé használom, mert hiszem, hogy mi elhívatottak vagyunk, így szolgálatként élem meg a rám bízott gyermekek oktató-nevelő munkáját. Hivatásnak azért nevezném még, mert úgy érzem, hogy az Istenhez kötődő hűség meghatározza az egész életemet. Életem igéje is ehhez köthető: „Légy hű mindhalálig, és neked adom az élet koronáját.” (Jel 2,10b) Gyermekként még nem igazán értettem, de amikor a házasságkötésemkor is ez az ige hangzott el, akkor rájöttem, hogy nem csak a családomhoz, hanem a gyülekezetemhez és az egyházamhoz is hűnek kell lennem. Ezt küldetésként élem meg, amit óvodai szolgálatom során hivatásként igyekszem gyakorolni.

Tovább

A gyermekek nevelése a jövő formálása

Bács-Kiskun megye Soltvadkert óvónő

Fejesné Szarka Rita – óvónő, Soltvadkert

Én már pici gyermekkorom óta aktív látogatója vagyok az evangélikus istentiszteleteknek. Akkor még a nagypapámmal érkeztem, aki oszlopos tagja volt az itteni gyülekezetnek. Azóta már van két gyönyörű lányom, most már ők kísérnek el hetente a templomba. Neveltetésemből és hitemből fakadóan fontos számomra a gyülekezetbe járás, valamint az is, hogy a hit örömét továbbadjam a rám bízottaknak.

Húsz éve dolgozom a soltvadkerti evangélikus óvodában. Azt gondolom, hogy nagyon fontos a munkánk, mert a gyermekek nevelése nemcsak az iskolára való felkészítésben merül ki, hanem a keresztyén hit elmélyítésében is.

Azáltal, hogy gyermekeket nevelünk, egy kicsit a jövőt is formáljuk, ami nagyon nagy felelősség. Társadalmunkban sajnos egyre jobban hiányoznak a keresztény értékek, így az alázat, az önzetlenség, a szeretet, a megbocsátás vagy a segítőkészség. Ha ezeket a jézusi, keresztyén magokat el tudjuk ültetni a gyermekekben, akkor azt mondom, hogy egy kicsit javíthatunk a világon.

Tovább